Agyhalál, kóma, bénultság...

Kómába esett a páciens. Ki és hogyan döntsön a sorsáról? Nem könnyítik a döntést az új eredmények sem, melyek azt mutatják, hogy a vegetatív állapotban lévő betegek egy része valójában részlegesen a tudatánál van.
_{2006.09.05 07:38, Forrás: Népszabadság}

A korábban orvosi csodaként kezelt ébredésekre magyarázatot adnak az agyi aktivitást jelző új képalkotó eljárások. Az egyik leghíresebb eset az amerikai Massachusettsben élő Terry Wallis csaknem két évtizedes vegetatív állapotot követő ébredése. 1984-ben, az akkor 19 éves Terry kisteherautójával szenvedett balesetet nem meszsze otthonától. Másnap súlyos agysérülésekkel, kómában találtak rá. Pár héten belül stabilizálódott az állapota, ám a vegetatív állapotnál alig éberebb minimális tudat szintjén ragadt. Ebben az állapotban a beteg elvétve reagál a környezetére. Kezelőorvosai úgy vélték, ez az állapot akár élete végéig fennmaradhat. 19 évvel később, 2003-ban aztán Terry egyszer csak beszélni kezdett, és három napon belül visszanyerte beszéd- és mozgásképességét. Megdöbbenten tapasztalta, hogy már nem tinédzser, értesült a világ változásairól, és legfőképp megismert egy 20 éves ifjú hölgyet, a lányát, aki egyéves volt apja balesetekor.

Az öntudatlan állapotnak egyébként öt fokozatát szokták megkülönböztetni, amelyek a korábbi tapasztalatokon, vizsgálatokon alapultak. Ezek: az agyhalál, a kóma, az éber ám öntudatlan vegetatív állapot, a minimális tudat, valamint az éber, tudatos, ám teljes bénultságba zárult állapot. Az öntudatlan állapot valamely szintjén ápolnak ismert embereket is. Ariel Saron izraeli miniszterelnök agyvérzése után az év elejétől, Toller László szocialista politikus júniusi autóbalesete óta áll intenzív osztályon kezelés alatt. Róluk kezelőorvosaik a stabil állapot fennállásán túl részletesebb közleményt nem adtak ki az utóbbi időben.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Végrendelkez-hetnénk az eutanáziáról?