Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája

50 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. Az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történései:
_{2006.10.23 09:18, Forrás: MTI}

- A kora hajnali órákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szántó Zoltánt, és tájékoztatja Tito és Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.

- Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek - felveszik a harcot a támadókkal.

- 5 óra 5 perckor az ungvári rádió közleményt sugároz, melyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei bejelentik, hogy 1956. november 1-jén minden kapcsolatot megszakítottak ezzel a kormánnyal, s kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.

- 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

- 5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió.

- 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezik Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Összesen negyvenhárom személy kap menedékjogot a követségen. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapnak menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a parlamentben maradtakhoz csatlakozik Bibó István, valamint Mindszenty bíboros, aki hamarosan átmegy az amerikai követségre, és ott menedékjogot kap.

- Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmaz. Megállapítja: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólítja a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.

- A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged stb.)

- 7 óra 14 perckor a rádió a kormány felhívását közvetíti magyar és orosz nyelven, melyben a szovjet hadsereget a vérontás elkerülésére szólítja fel.

- 8 óra 7 perckor a Szabad Kossuth Rádió adása megszakad. Rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározzák.

- Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok folytatják. A szovjet csapatok délig elfoglalják a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

- A Kádár-kormány táviratot küld az ENSZ főtitkárának, kéri a magyar kérdés levételét a napirendről.

- Soldatic jugoszláv nagykövet közli Nagy Imrével Titóék üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasítja.

- Eisenhower amerikai elnök tiltakozik a szovjet intervenció ellen.

- A magyarországi szovjet katonai invázió hírére New Yorkban összehívják a Biztonsági Tanács ülését, és szavazásra bocsátják az előző napi amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólítja a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon Magyarországon bárminemű katonai akciótól és haladéktalanul vonja ki csapatait az országból. A javaslat elismeri a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen. A javaslatot a Szovjetunió megvétózza (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodik), majd a kérdést rendkívüli közgyűlés elé utalják. 4-én délután az ENSZ rendkívüli közgyűlése 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadja a tovább bővített amerikai javaslatot, amely felkéri az EBNSZ főtitkárát: jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.

- Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő. A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226 személy (Budapesten 16 700) sebesült meg. A szovjet veszteségekről 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai alapján 453 főt végeztek ki, az 56-os Intézet szerint több mint 340 embert végeztek ki 1956-os ügyből kifolyólag (Rainer M. János, 2006.10.16.). 1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Szilágyi József.

	[4/4]
1. oldal 2. oldal 3. oldal 4. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

"Most lőttek agyon itt egy nénit"" - döbbenetes emlékek 1956-ról Új térkép az 1956-os forradalomról 1956. november 4-re emlékezünk - gyász, emlék és büszkeség Visszatekintés 1956. október 23-ára