Születésnap

Ivánka Mária 65 éves

Hétfőn ünnepli 65. születésnapját Ivánka Mária négyszeres olimpiai ezüstérmes, kilencszeres magyar bajnok sakkozó.

2015.02.23 12:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nemzetközi nagymester 11 éves korában ismerkedett meg a sportággal a Szilfa utcai Ságvári klubban, ahová bátyjai után küldte le édesapja.

"Édesapám a Pénzverőben sakkozott, s otthon bátyjaimat is tanítgatta, így lestem el a lépéseket. Amikor egy napon utánuk küldött, hogy hívjam haza őket, Schneider Miklós edző megkérdezte, nincs-e kedvem nekem is játszani. Én addig egyetlen partit sem játszottam, de jól csinálhattam, mert amikor édesapám is utánunk jött, hogy hol késünk, az edző mondta neki, hogy érdemes lenne lejárnom" - mesélte az MTI megkeresésére Ivánka Mária.

Hozzátette: még abban az évben megnyerte a budapesti általános iskolák bajnokságát, innen pedig meredeken ívelt felfelé a sakkpályafutása. A Vörös Meteorban Karakas Éva vette szárnyai alá, aki önzetlenül támogatta. Tizennégy éves korában már bejutott a magyar bajnokság döntőjébe, 17 évesen pedig először nyerte meg az ob-t, ezt a sikert következő öt évben megismételte.

Sakkolimpián 1969-ben Lublinban szerepelt először, ahol az első táblán 12 partiból nyolc ponttal járult hozzá az ezüstérem megszerzéséhez. De nem ez volt a legjobb teljesítménye, 1974-ben az egész mezőnyben a legjobbnak bizonyult az első táblán, a csapatérem mégsem jött össze:

"Akkor is az aranyért harcoltunk, a szovjetektől fél ponttal maradtunk le, de a mellékszámítás nem nekünk kedvezett, csak negyedikek lettünk. Ám szerintem a szerencse hosszú távon kiegyenlítődik, egy másik sakkolimpián hasonló helyzetben mi szereztük meg az ezüstérmet. Ugyanez a helyzet, ha például a férfiak 1978-as aranyérmét tekintem, utána Máltán holtversenyben szorultak a második helyre a szovjetek mögé. A Polgár-lányok fémjelezte női csapatunk pedig holtverseny után nyerte a második aranyérmét" - emlékezett Ivánka Mária, akinek pályafutását végigkísérte a szovjetekkel való csatározás.

"Kétszer igazán közel kerültünk hozzá, hogy megelőzzük őket, aztán 1978 után már tényleg elhittük, hogy nem verhetetlenek. De soha nem úgy vágtunk neki egy versenynek, hogy másodiknál jobbak nem lehetünk. Ugyanakkor, ha sikerült megszerezni az ezüstérmet, amiért szintén nagyon meg kellett dolgozni, akkor azért elégedettek voltunk" - mondta a nagymester, aki 1986-ban játszott utoljára sakkolimpián - akkor szintén ezüstöt nyert -, majd 1990-ben fejezte be a sakkozást. Ezután megírta az Ezüstvezér című könyvet, amely 2000-ben jelent meg, két évvel később pedig angolul is kiadták.

Ivánka Mária a versenyzés mellett három fiút nevelt fel. Az első születésénél, 1973-ban a szövetség a megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy nem vehet részt a világbajnoki zónaközi döntőben a szülés miatt, de a másodiknál visszakapta ezt a lehetőséget a nemzetközi szövetségtől.

>"Nehezítette a helyzetet, hogy a férjem az Egyesült Államokban kapott ösztöndíjat, így én onnan próbáltam szervezni a családi életet, plusz versenyekre járni. De a téli és nyári szünidőkre mindig hazajöttünk, ingáztunk Amerika és Magyarország között" - árulta el az öt unokájára büszke sakkozónő, jelezve, most már hazaköltöztek, s megfordult az ingázás iránya, mivel a legnagyobb fiú Texasban él családjával.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.