Vélemény

Aki tanácsot ad, az nem kuruzsló!

Tanácsot adni csak annak lehet, aki kéri és aki elmegy. Az ilyen embereknek van problémájuk. Ezt a problémát minden létező eszközzel megpróbálják a segítőre áthárítani.

2019.05.02 11:40ma.hu

Pszichológusok, terapeuták, segítők, médiumok, tanácsadók, akik sorsukban, életükben elakadt emberekkel foglalkoznak. Mik hatnak rájuk? Akik ilyen nehéz feladatot vállalnak, tudják, az őket megkereső embereknek van problémájuk. Ezt a problémát minden létező eszközzel megpróbálják a segítőre áthárítani.

De nekik is vannak jogaik.

Aki tanácsot ad, az nem kuruzsló! Kuruzsló az, aki orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet végez képesítést nélkül. Ide tartozhat különböző invazív beavatkozások végzése, például műtétek, vagy a kezeléshez szükséges gyógyszerek kiválasztásával, a terápia megállapításával, gyógyszer rendelésével, adagolásával (Btk. 187).


Tanácsot adni, csak annak lehet, aki kéri és aki elmegy. Ha felkeres egy számára megfelelő embert, kérdéssel vagy kérdéskörrel, önálló döntést hozott.

A tanácsot pedig vagy megfogadják, vagy nem, de mindenképpen az egyén önálló döntése és felelőssége! Döntésének következményeiért mindenkinek magának kell felelősséget vállalnia, azt nem háríthatja át senkire, a tanácsot adóra sem!

Ugyanez vonatkozik a magánéletben is a barátokra. A baráti tanács "félreértése" sem Btk.-ba ütköző tevékenység.

Tanácsért pedig bárhová fordulhatunk, az Alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van a lelkiismereti és vallási szabadságjogok gyakorlására (2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáró; 1-2-3. §).

(2) A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

Az Alkotmány ezen része világosan és egyértelműen a „szekta” kifejezést, mint köznyelvben elterjedt, negatív tartalommal feltöltött szó, értelmezhetetlenné teszi. Azaz ilyen nincs. Egyénileg és csoportosan bárki szabadon gyakorolhatja a maga vallását, hitét stb. Ezzel a rákényszerített tartalommal minden vallás, vagy iskolai közösség (középiskola, egyetem stb.) egy szekta lehetne, ahogyan a köznyelv használja. Hiszen csoportosan valamit végeznek, egy megadott kötelező rend alapján.

(3) A lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet.

Az alkotmányos jog mindenkire vonatkozik. Azokra az emberekre is, akik bírósági ítélet nélkül, nyilvánosan, meghatározhatatlan "bűnnel" vannak megvádolva úgy, hogy annak semmilyen tárgyi bizonyítéka nem kerül elő, csak valaki állít valamit.

Ha már Tanúra van szükség, mindenképpen életbe lép a szubjektivitás. Hiszen nincsen elegendő tény a jogtörvény megállapítására. A Tanúra alapozott vád maga a bizonyíték hiánya.

Amikor nincs tárgyi bizonyíték, akkor kerül elő a Tanú egyedül, vagy többedmagával egységben, egy közös cél elérésére összeállva. A Tanú, aki saját maga állítása szerint is, rendszeresen, többször keres fel segítőt, tanácsadót, a saját felelős, felnőtt döntése alapján. Ha számára nem kedvező választ hall és / vagy személyes sértettség alakul ki, egyetlen útként a bosszú irányában indul el. Hol lehet ezt bebizonyítani? A fizikai jog értelmében konkrétum lehet bizonyíték, amely kétségbevonhatatlanul bizonyít valamit.

Attól vajon "igazabb" lesz-e az állítás, hogy 2 vagy 5 vagy az ítélet előtt médianyilvánosságot kapott "szóbeli vád" miatt 100 frissen jelentkezett Tanú állítja pénz reményében a vallomását?

Ki a valódi Áldozat és ki a valódi Tettes? Ha a többség úgy dönt, mert egyéni érdekek egyezősége áll fenn, hogy valaki bűnös, akkor igaza lesz? Az Alkotmány nem erről szól. A Rendőrség és a Bíróságok eljárási rendje sem erről szól. A fizikai jog és annak bizonyítási rendje szigorú racionális alapokon nyugszik. A Tájékoztatásnak, a médiának ugyanehhez kell tartania magát.

Általános tapasztalat, hogy az emberek többsége az elmúlt 1 hónappal ezelőtti eseményekre sem emlékezik pontosan. Honnan lehet azt biztonsággal megítélni, hogy az adott Tanúnak az emlékei biztosak, hogy az adott Tanú szándéka tiszta, és nem előre megfontolt szándékkal akar valakin bosszút állni?

Jobb esetben elindul egy hivatali eljárás a nyomozóhivataloknál, akik a tényeket összegzik. Hogyan lehetséges, hogy úgy születnek vádak, és jelennek meg médianyilvánosan, „Tanú-vallomásként”, befolyásolva a kampánnyal gyűjtött következő Tanú vallomását? Hogyan lehetséges, hogy a másik fél egyáltalán nem jelenik meg a cikkekben? Hol van ebben az esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás joga? Hol kapja meg a „bűnnel” vádolt ember az alapjogait?

A világon számos helyen léteznek, működnek tanácsadó, segítő szervezetek, egyéni magánemberek, médiumok, akik arra hivatottak, hogy segítsenek másoknak, a kérésért forduló élethelyzetének javításában.

A tisztességesen segítő emberek ki vannak téve annak, hogy kiben, mi dolgozik: féltékenység, meg nem kapott „gyógyítói elismerés”, vagyonszerzés vagy csak egyszerűen, mivel kisebbségi érzéssel él a magánéletében, úgy akar erőt demonstrálni, hogy egy általa nagyobbnak, erősebbnek gondolt személy ellen koncepciós pert indít, erőszakkal, a médiát felhasználva?

Mindaddig, amíg Bíróság által jogerős ítélet nem születik, úgy Rágalmazás, Becsületsértés, Jóhírnévhez való jog és a véleménynyilvánítással való visszaélés, megsértése áll fenn, arra vonatkoztatva is, aki ezt terjeszti. Valamint személyes adatokkal történő visszaélés történik (a sértett hozzájárulása nélküli adatközlés nagynyilvánosan), amely büntetőjogi (Btk.) kategória.

Minden ilyen „pletyka” típusú Tanú átgondoltabban fog eljárni, ha van annak következménye, amit tesz. A jóhiszeműség nem áll fenn, hisz előre megfontolt szándékkal, célzott „információ” megadással, nagy nyilvánosság előtt terjeszt, vagy sejtet valamit, támogatókat toboroz magának, azok körében akiknek semmilyen rálátása nincs az ügyre, maximum csak véleménye lehet.

A véleménynyilvánítás határa az, hogy mindaddig vélemény az, ami igazságon alapszik. Külön jó, ha valaki kéri és megkapja. A kéretlenül adott vélemény biztosan nem tiszta. Véleményt más magánügyében nem illdomos nagynyilvánosságra hozni, hisz a magánügyhöz való jog is jog.

Érdemes elgondolkozni azon, hogyha "A" személy többször szexuális eseményben hozzájárulását adja "B" személynek, akkor milyen értelemben is lehetne beszélni szexuális bántalmazásról? Érdemes végigolvasni a híreket, hogy hányszor lehet olyan esettel találkozni, ahol férfiakat érik inzultusok. Nem sok ilyet találni. A befolyásolás és manipuláció, mint olyan, nem bizonyítható, ha férfi állítja, ezen vádak kizárólag a nőknél érvényesek a jelenlegi közmegítélés alapján. A szexuális esemény az egy konkrétum, amelyet egy konkrét kérdés és egy konkrét válasz előz meg. A férfiak a valóságban rengeteg zaklatásnak vannak kitéve. Egy elutasított nő bosszúja bármikor létrehozhat sejtetéssel, ráutalással egy szexuális zaklatási vádat. És a társadalmi normák szerint ilyen esetben a bevett előítélet szerint, mindenképpen ő a "bűnös", hiszen hogyan is zaklathatna a "gyengébbik nem" egy férfit?

Hacsak a környezetünket vizsgáljuk rengeteg provokáció zajlik nap mint nap a nők által a férfiak felé, amely fölött szinte napi rutin szemet hunyni. Amit egy nő elkövet az csak flört, amit egy férfi tesz az zaklatás.
 
Minden felnőtt ember kizárólag önmagáért tud felelősséget vállalni. A felelős emberen múlik, hogy egy tanácsot megfogad vagy sem. Jár valahova, vagy sem.

Lezárt, fizikailag be nem bizonyítható ügyek végén, a hivatalos szerveknek önmaguktól kellene eljárást lefolytatni a bizonyíték nélküli tanúvallomások esetében a résztvevő személyek ellen. Hiszen, ha nem bizonyosul be a vád, akkor az államot képviselő szervek ráfordított energiáit is meg kellene térítenie valakinek, és akit a sérelem ért, annak is meg kellene kapnia a jóvátételt úgy, hogy ne neki kelljen a maga igazáért újra perbe állni.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.