Fogjuk munkára a Napot és a szelet!

Mi az a megújuló energia, és szükséges-e egyáltalán?

Sorozatunk első részében a hagyományos energiaforrásokról, azok elterjedéséről, előnyeiről és hátrányairól volt szó. Azt már tudjuk, miért szükséges előbb-utóbb váltani, most nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak.

2012.10.04 14:29ma.hu/solarside.hu

Érdekesség, hogy a már említett hagyományos energiaforrások mellett folyamatosan jelen voltak a megújuló energiaforrásaink is, de nem kaptak nagy figyelmet. Azokban az iparilag fejletlenebb országokban, ahol nem tudták megfizetni a drága forrásokat, mind a mai napig élő szokás a fával fűtés, a szélmalom, a vízkerék, a lovaskocsi és akár az emberi erő alkalmazása.

Mi szerencsére nem kényszerülünk ezekre a megoldásokra visszaállni, hiszen a technika sokat fejlődött menet közben. A megújuló energia azonban annyi formában elérhető, hogy mindenki kiválaszthatja a számára szimpatikus és gazdaságos megoldást.

Mivel a földön elérhető energia túlnyomó része a naptól származik, kezdjük az áttekintést a közvetlen napenergiával. Két lehetőség is van a napsütés közvetlen energiájának hasznosítására, az egyik a napelem, a másik a napkollektor. Sokan azt hiszik, hogy ez ugyanannak a berendezésnek a kétféle megnevezése, és nem is értik, miért van rá két szó, pedig ez a két "eszköz" szinte csak nevének első három betűjében közös.

A napkollektor a napnak a hőjét hasznosítja meleg víz előállítására. Ezt a meleg (sőt néha elég forró) vizet felhasználhatjuk akár közvetlenül (mosás, mosogatás, fürdés...), akár közvetetten, például fűtésrásegítésre, medencefűtésre. Leggyakoribb a kis, családi változat, mert a civilizált ember már jobban szereti a fürdésnél, zuhanyozásnál, mosogatásnál a meleg vizet, ha pedig az előállításáért nem kell fizetni, az tiszta nyereség.

Magyarországon a meleg víz előállításának leggyakoribb módja a gázkazán. Vesszük az egyre drágább földgázt, elégetjük, és lesz meleg vizünk. Hogy ez valójában mennyire drága, jól példázza annak a külföldinek a véleménye, aki jelen sorok írójának egyszer azt mondta: úgy látja, a magyarok nagyon gazdagok, mert ezt a németek "nem engedhetik meg maguknak" (!), ezért erre ott napkollektort használnak és az ingyenes napsütés melegíti a vizüket.

A legegyszerűbb változatát ennek a berendezésnek mindenki láthatta, aki már járt mediterrán országokban, hiszen az a bizonyos háztetőn levő fekete olajoshordó egy egyszerű, de megfelelően működő napkollektor.

Fotó: Freedigital


Vannak igazi erőművi változatai, ahol például mozgó tükrök vetítik a nap fényét egy oszlop tetejére. Ott pedig a megfelelő berendezés ebből az így felmelegített (általában erősen sós) folyadékból áramot állít elő. Hiszen az áram az, amit könnyen tudunk szállítani pl. távvezetékeken, és könnyen tudjuk bármilyen célra felhasználni.

A napelem elsősorban abban tér el a kollektortól, hogy ezt a feladatot közvetlenül oldja meg, a napsütésből azonnal elektromos áramot állít elő. Az már csak igény és hely kérdése, hogy ezt egy családi ház tetején vagy egy hatalmas területen a földre telepítve végzi, hiszen a villamos energiát a felhasználó kis és nagy léptékben is jól tudja kezelni.

Ha a napsütés nem egyenletesen melegíti fel a föld bizonyos helyeit, például a felhők, a víz és a szárazföld eltérő hőelnyelő képessége miatt, akkor már gondolkodhatunk is a szél energiájának kinyerésében. Ez az energiaforrás akkor a leginkább gazdaságos, ha egyenletes és elég erős a szél. Emiatt a legjobb helyek a szélerőművek (a modern szélmalmok) telepítésére a szárazföld és a tenger határán vannak.

Ugyancsak a napenergia közvetett hasznosításra példa a biomassza. A nap energiája segít olyan növényeket termeszteni, melyek később részben vagy egészben energiatermelésre használhatók fel. Magyarországon ez az energiahasznosítási mód ez egyik legelterjedtebb, bár ezt sokan - tévesen - megújuló, nem pedig megújítható, megújítandó forrásként tartják nyilván.

Nem szabad kihagyni a földhőt a felsorolásból, hiszen vannak országok, ahol ez az energiaforrás könnyen elérhető és komoly mértékben járul hozzá az ellátásukhoz. Ilyen például Izland, de Magyarországnak is erős tartalékai vannak ezen a területen.

Legközelebb azt tekintjük át, hogyan jelennek meg a most megismert energiák a hétköznapjaink során.

Sorozatunkhoz a solarside.hu, a modern és környezetbarát energiaforrások szakértője nyújt segítséget.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.