A vásárlók tolonganak a képeiért

Egy mini Monet-ként emlegetett festő csodagyerektől hangos a brit sajtó

Anglia legtöbbet emlegetett fiatal művésze egy alig több mint nyolcéves kisfiú, Kieron Williamson, akinek minden egyes akvarelljéért tolonganak a reménybeli vásárlók.

2010.08.27 13:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szigetország sajtójában "mini Monet"-ként is emlegetett, Norfolk grófság Holt nevű kisvárosában élő gyerekről rajongói elragadtatottan vallják, hogy kivételes tehetséggel bánik a színekkel és kezeli a perspektívát.

Élete második, tavaly rendezett kiállításán 16 képe 14 perc alatt kelt el 18 200 fontért, idén júliusban pedig csak fél óra kellett ahhoz, hogy 33 műve vevőre találjon, összesen 150 ezer fontért (több mint 52 millió forintért). Voltak, akik az Egyesült Államokból érkezve egész éjszakát vártak a galéria előtt, hogy időben bejussanak, és háromezren iratkoztak fel azoknak a listájára, akik impresszionisztikus tájképeire várnak.

Kieronnak névjegye és saját internetes oldala van, de képei az ifjú festőt felkaroló galéria honlapján is megtekinthetők. Kiállításain vadidegenek rohanják meg, és kérik, hogy dedikálja a munkáit ábrázoló képeslapjaikat. A világ minden részéről érkezett, interjút kérő újságírók adják egymásnak a kilincset a holti háznál.

A gyereket mindez nem zavarja. "Normálisnak érzem" - mondta az AP munkatársának, és megvonta a vállát.

Akisfiú egyik műve

Szülei - Keith és Michelle Williamson - szerint azonban nem egészen az. Egyszerre zavartak, büszkék, és nyugtalanok fiuk tehetsége, de leginkább annak hatása miatt. Kieron átlagos kisfiú volt, és szülei igencsak meglepődtek, amikor két évvel ezelőtt egy cornwalli vakáció idején ceruzákat és papírt kért.

A meglepődés hamarosan döbbenetté változott, mert a gyerek felnőttet megszégyenítő színvonalon egy kikötőben álló hajót rajzolt. Fejlődése attól kezdve nagyon gyors volt, hamar eljutott a sokszor az otthonukhoz közeli norfolki vidéket ábrázoló tájképekig.

"Keith és én nem festünk, így nehéz volt megérteni, mi megy végbe benne" - magyarázta Michell Williamson, a táplálkozásterapeuta mama. - Nem értjük. Nem tudjuk, honnan származik ez a képesség, de nem lehet eltéríteni attól, amit akar.

Ha az ember gyerekének ilyen adottsága, tehetsége van, akkor támogatni kell.

Kieron nyugodt, kiegyensúlyozott kissrác, egyáltalán nem látszik védőbúra alatt tartott csodagyereknek. Szereti a focit, védőként játszik az iskolai csapatban, és ha jó az idő, nagy kedvvel fürdik az Északi-tengerben.

A festésről hol felnőtt módjára, hol gyerekesen beszél. Szakavatottan tárgyal színválasztásról, fény és árnyék kölcsönhatásáról, majd a korához talán jobban illő stílusban elmondja az egyik képéről, hogy akkor készült, amikor Holkhamből hazatértek, és nem tudtak halat és sült krumplit venni, mert rettentő hosszú sor állt a bódé előtt, ahol árulták.

Ha munkához lát, a mozdulatai nyugodtak, magabiztosak, és nincs bennük semmi gyerekes. A szülei örülnek, ha vannak nézői, mert így eloszlatható minden arra vonatkozó gyanú, hogy a képei nem saját munkái.

Kezdetben szép számmal akadtak szkeptikusok, akik ezt állították, de Michelle Williamson szerint a kételkedés alább hagyott.

A gyerek kezében csoda lakozik

Ami a kritikusokat illeti, ők megosztottak Kieron teljesítményének a megítélésében. Egy újság szalagcímben tette fel a hízelgő kérdést: Kieron Nagy-Britannia legizgalmasabb festője?

Mások ugyanakkor azt latolgatták, vajon a képeit ugyanúgy szétkapkodnák-e, ha alkotójuk felnőtt lenne. Azt a kérdést is többen feltették, hogy tartósnak bizonyul-e Kieron Williamson tehetsége. Ami a hasonló példákat illeti, a tapasztalat meglehetősen vegyes.

Pablo Picasso egyszer azt mondta, hogy a zenétől eltérően "a festészetben nincsenek csodagyerekek. Amit az emberek a zseni korai megnyilvánulásának hisznek, az a gyerekkor zsenialitása, amely az idő múlásával fokozatosan eltűnik".

" Maga Picasso is csodagyerek volt azonban, és munkásságával forradalmasította a képzőművészetet. A XIX. századi angol festő, John Everett Millais tizenegy éves korában vált a Royal Academy tagjává. Csak hát egy-egy Millaisra vagy Mozartra nagyon sok olyan csodagyerek jut, akinek a tehetsége nem éli túl a pubertás kort. A legbriliánsabb nyolcéves zongoristákból vagy futballistákból sosem lesz briliáns felnőtt ."- állítja Jack Boyle glasgow-i gyermekpszichiáter, aki azt tanácsolta Williamsonéknak, hogy ne aggódjanak túl sokat, nem valószínű, hogy Kieronnak ártalmára lesz a tehetsége.

- " A gyerekek szeretnek sikeresek lenni, örülnek, ha ők a legjobbak. Hogy mit tanácsolok? Fogják a pénzt, és fussanak! Ragadjanak meg minden pennyt, de úgy, hogy ne ártsanak közben a gyereknek. Fejlesszék más irányú érdeklődését, és közben adjanak el annyit a képeiből, amennyit tudnak".

Michelle Williamson most a szeptemberi iskolakezdést várja, amikor a kiállításokat és interjúkat a tanulás, a leckeírás váltja fel. Azt mondja, a férjével csöppet sem lesznek csalódottak, ha Kieron egy nap abbahagyja a festést, csak boldog legyen.

Kieron állítja, hogy tudja, mi akar lenni, ha felnő: festő és futballista. S készséggel ad tanácsot minden ifjú, feltörekvő művésznek:

"Sose add fel, ügyelj arra, hogy az épületeid egyenesen álljanak, és sose fess üres kék eget!"

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.