Gyász

Elhunyt Fodor Antal, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója

Fodor Antalt a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti.

2020.07.28 18:48MTI

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden az MTI-vel.

Mint írják, Fodor Antalt a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik.

Fodor Antal Erkel-díjas, kiváló művész, az Állami Balett Intézetben és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol később Doctor of Liberal Arts (DLA) címet is szerzett. A táncművész diploma megszerzését követően 1959-ben a Pécsi Baletthez szerződött, 1969-ben meghívták a budapesti Operaházhoz koreográfusnak. Az ott eltöltött több mint 25 év alatt alkotói tevékenysége mellett volt művészeti vezető, balettigazgató és az intézmény főigazgatójának tanácsadója.

"Elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern balett és a modern táncművészet magyarországi meghonosításában, elismertetésében és megszerettetésében nemcsak saját koreográfiái által, hanem jelentős szerepet játszott abban is, hogy a kor legjelentősebb alkotóinak művei a hazai színpadokon is megjelenjenek" - olvasható az intézmény közleményében.

Mint írják, koreográfusi munkáiból kiemelkednek a szimfonikus (absztrakt) balettek, amelyekkel az uralkodó realista, cselekményes (szovjet típusú) művekkel szemben új műfajt honosított meg a magyar táncművészetben. Ezzel utat nyitott a nyugati alkotások befogadására az Operaház balettegyüttese és közönsége számára.

Művei közül a legjelentősebbek között van Bach: E-dúr hegedűverseny és Vivaldi: Ballo concertante című darabja. Az utóbbiból film is készült, amely elnyerte a Prix Itália díjat és a világ több mint harminc televíziója tűzte műsorára. A legtöbb előadást és világsikert megért darabja a Bach-Presser zenére készített Próba című mű, amely több mint ezer előadást élt meg Európában, és sikerrel játszották Indiától az Egyesült Államokig. A világ számos együttese tartja ma is műsorán. Fodor Antal küldetésének tekintette, hogy a kortárs magyar táncművészetet összekapcsolja a kortárs magyar zenével. Művek sorát alkotta mai magyar zeneszerzőkkel együttműködve.

Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozott, köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Lengyelországban, Svájcban. Rendszeresen közreműködött olyan neves fesztiválokon, mint a bregenzi, edinburgh-i, sevillai, siracusai, xanteni fesztiválok.

Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is feladatot vállalt: tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát, valamint az újrainduló koreográfus-képzésen osztályfőnök volt.

Megszervezte a Magyar Táncművészeti Egyetemen a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére. Elindította a koreográfusképzést, ahol többek között olyan művészek szereztek diplomát, mint Bozsik Yvette, Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla és Duda Éva.

Közreműködött a Művészképző Intézetben a moderntánc szakirány megszervezésében és beindításában. 1997-óta volt a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, Professzor Emeritusa. Tagja volt a Magyar Táncművészeti Egyetem Tudományos Tanácsának.

Fodor Antal társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő volt a táncművészetben: évtizedekig a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének ügyvezető elnöke, a Magyar Koreográfusok Társaságának elnöke, a Duna Televízió elnökének (Pekár Istvánnak) a főtanácsadója volt.

Kitüntetései között van az Erkel-díj (1979), a Magyar Művészetért-díj (1991), a Kiváló Művész (1998) és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2002) cím, a Magyar Táncművészek Szövetsége Életmű-díja (2009) és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2012).

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Pattanjunk fel! - Csurgó és Abasár

Csurgó egy 5300 lelket számláló kisváros Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék - találkozásánál, történelme egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.