Programajánló

Fotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji építészeti örökségéről

Sanghaj máig meghatározó építésze, Hudec László helyben fennmaradt épületeit gyűjti egybe Nicky Almasy magyar származású fotóművész Hudec by Nicky Almasy című albuma.

2017.11.29 05:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kötet "egy különleges ember és egy különleges város találkozásának" gyümölcsét örökíti meg - idézte fel a fotóalbum keddi budapesti bemutatóján a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára.

Íjgyártó István szerint Hudec élete filmre kívánkozik: a friss diplomás építész orosz hadifogságba esve, majd Szibériából menekülve került Sanghajba, ahol a következő évtizedekben csaknem 100 épületet tervezett.

Kína ma már nem szívesen emlékezik erre a korszakra, Hudec hagyatékát mégis gondosan ápolják, az építészt a Sanghaj örökségét meghatározó legfontosabb személyiségek közé is beválasztották - hívta fel a figyelmet Íjgyártó István.

Nicky Almasy fotóművész elmondta: a KKM támogatásával megjelent kötet a teljes ma meglévő sanghaji Hudec-örökséget dokumentálja.

A fotóművész 2006-ban költözött Sanghajba, ahol tíz évet élt, miközben feladatának érezte, hogy megörökítse azt a rohamos változást, amelyen a metropolisz keresztülment. A Hudec-projektet egyfajta búcsúnak szánta a várostól; a munka előkészítése másfél évig, majd maga a fotózás másfél hónapig tartott - idézte fel Nicky Almasy.

Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány elnök-kurátora Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel beszélgetve elmondta: Hudec László illegális papírokkal érkezett Sanghajba, mégis három napon belül munkát talált egy építészirodában rajzolóként.

Tájékozottsága, képességei viszonylag hamar kiemelték a rajzolói munkakörből, így néhány éven belül saját irodát tudott nyitni a rohamosan fejlődő városban, és a második világháborúig folytatott intenzív tervezői tevékenységének köszönhetően ma vélhetően Hudec László a világ legismertebb magyar építésze - állapították meg a beszélgetés résztvevői.

Csejdy Virág elmondása szerint a besztercebányai születésű Hudec (eredetileg: Hugyecz) az első bécsi döntés után kaphatta vissza magyar állampolgárságát, ez után lehetett tiszteletbeli magyar főkonzul. Erről a tisztéről csak a nyilas hatalomátvétel után mondott le, noha ezzel felkeltette a megszálló japán hatóságok gyanakvását, mégis segített menteni a helyi zsidókat.

Az építésznek 1947-ben el kellett menekülnie Kínából, ahová soha több nem is térhetett vissza, az Egyesült Államokban hunyt el - számolt be Csejdy Virág.

Szentmártoni Lívia, a sanghaji magyar főkonzulátus oktatási és kulturális szakdiplomatája arról beszélt, hogy a Hudec-örökség nemcsak Sanghajban, hanem egész Kínában jól ismert brand, amelyet a kínaiak összekötnek Magyarországgal.

Jelenleg harmincegy Hudec-épület élvez védettséget, az építész több házát azonban már nem használják; a Sanghaji Amerikai Bank egykori székhelyébe például hat hónapba telt bejutni a fotózáshoz - árulta el a szakdiplomata.

Szentmártoni Lívia a 2018-as tervekről is szólt: tervbe vették például egy Hudecről szóló színdarab bemutatását, együttműködésben a sanghaji és budapesti színművészeti egyetemekkel.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.