Könyv

Új kismonográfia-sorozatot indított az MMA Művészetelméleti Tagozata

Új kismonográfia-sorozatot indított a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata, az első három kötetet pénteken mutatták be a Pesti Vigadóban.

2016.12.10 01:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében kiemelte: a három kötet megjelentetése egyszerre jelenti a szakma régi adósságainak lerovását és olyan kötelességet, amellyel az MMA nem csupán önmagának, hanem a magyar nemzetnek is tartozik.

Dvorszky Hedvig Képek, szobrok, képernyő - B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella filmjei a Magyar Televízióban című kötetéről az elnök megjegyezte, hogy az alkotópáros a világon is példátlan munkát végzett a képzőművészet és iparművészet televíziós prezentálása terén.

A kötet elsősorban a csütörtökön elhunyt B. Farkas Tamás és Kernács Gabriella a képzőművészet területéről készült televíziós filmjeivel foglalkozik, azon belül is kiemelten a portréfilmjeikkel. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a házaspár 1967 és 2007 közötti teljes filmográfiáját is tartalmazza, valamint egy kitekintést az iparművészeti tárgyú filmjeikkel kapcsolatban - mondta el Dvorszky Hedvig, aki szerint a könyv az elmúlt 40 év művészetéről szóló sajátos nézőpontot ismertet meg az olvasóközönséggel.

Simon Géza Gábor A zenetudomány mostohagyermeke - A jazz és hatása Magyarországon 1920-1950 című kötetével kapcsolatban Fekete György megjegyezte: a jazznek sokáig a népzenéhez hasonló helyzete volt Magyarországon, hiszen hiába voltak világhírű jazz zenészei a Zeneakadémiának, nem volt külön jazztanszék egészen az 1960-as évekig.

Az 1950 előtt megjelent magyar jazzfelvételeket tartalmazó CD-melléklettel ellátott kötet szerzője, Simon Géza Gábor hangsúlyozta: a magyarországi zenetudósok közül máig szinte senki nem foglalkozott komolyan a jazzmuzsikával, és még a modern magyar jazzisták között is uralkodó az a téves gondolat, hogy a jazz csak az 1960-as évektől virágzott Magyarországon. Holott ha nem lettek volna korábban is jelentős jazzművészek, nem alapulhatott volna jazztanszak a Zeneakadémián 1965-ben.

Mára teljesen egyértelmű, hogy Amerika legfeljebb 8-10 százalékot tett hozzá az egyetemes jazztörténethez, a maradék Európa, Ázsia, Ausztrália és most már Afrika teljesítménye - fűzte hozzá Simon Géza Gábor. Kiemelte azt is: Afrikában az 1920-as években kezdtek búr zenészek jazzt játszani, más afrikai zenészek csak az 1950-es évek elején. Ez önmagában is megkérdőjelezi az állítást, miszerint Afrika lenne a jazz őshazája.

A 125 évvel ezelőtt született Karácsony Sándor (1891-1952) gondolatai és munkái ugyanolyan aktuálisak ma, mint megírásuk idejében - fogalmazott Fekete György Deme Tamás Gondolatok Karácsony Sándor művészetszemléletéről című monográfiájáról szólva. A kötet szerzője a bemutatón hangsúlyozta: a legalább hét nyelven beszélő, nyolc tudományos diszciplínát művelő Karácsony Sándor a 20. század legnagyobb magyar pedagógus-tudósa volt, akinek a nevét a kommunizmus alatt kikényszerített felejtés után ma már ugyan ki lehet mondani, de nem került be a magyar kultúra mélyáramába, műveit kevesen ismerik és olvassák.

Solymosi-Tar Emőke, a köteteket gondozó Művészetelméleti Tagozat vezetője elmondta: a sorozat következő kiadványa egy angol nyelvű kötet lesz, amelyben olyan illusztris magyar alkotók tanulmányai kapnak helyet, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István, Illyés Gyula vagy Cs. Szabó László.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.