Dokumentum

Teljes egészében felolvasták az iraki szerepvállalásról szóló brit jelentést a Fringe-en

A 2,6 millió szavas dokumentum ismertetése 284 órán és 45 percen át tartott.

2016.08.22 00:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Teljes egészében felolvasták az iraki brit háborús szerepvállalásról szóló Chilcot-jelentést az edinburghi Fringe művészeti fesztiválon. A 2,6 millió szavas dokumentum ismertetése 284 órán és 45 percen át tartott.

A szombaton véget ért maratoni felolvasásban több száz önkéntes vett részt, köztük az iraki háború veteránjai, de gyerekek és idősek is. Az egyik résztvevő öt órán át olvasott fel. A szervezők szerint az akció "felemelő és fenomenális" volt.

"Senki sem számított erre. A kormányzat sem gondolta, hogy bárki elolvassa a jelentést, amelyről úgy vélték olyan, mint a latin nyelvű Biblia: nem a nagyközönségnek készült" - mondta az egyik producer. Bob Slayer hangsúlyozta, hogy a 12 kötetes dokumentum sokak félelmével ellentétben nem szerecsenmosdatás. "A rendszer elismeri, hogy elcseszte. De hogyan cseszték el? Inkompetensek voltak, nagyravágyók, önzők? Valószínűleg mind együtt. A legfontosabb azonban, hogy biztosítsuk, még egyszer nem fordulhat elő ilyen" - idézte őt a The Guardian című lap internetes kiadása.

Bob Slayer a jelentés bizarr elemei között említette, hogy a 666. oldalon olvasható a hadba vonulásról szóló döntés, az összegzés pedig 911 fejezetből áll. A 666 a Bibliában a Fenevad jele vagy száma, a 911 pedig a 2001. szeptember 9-i merényletekre utal.

Nagy-Britanniában 2009-ben indult vizsgálat John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével az iraki háború hátterének feltárására. A 2016 júliusában ismertetett jelentés megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére. A vizsgálat vezetője kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban "egy bizonyos időpontban" szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést, és "távolról sem kielégítő" a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.

A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki, többségében civil vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban, és több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.