Programajánló

Konok Tamás festőművész kiállítása a MANK Galériában

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművésznek az elmúlt évtizedben született festményeiből mutat be válogatást az a kiállítás, amely Natura Naturata címmel pénteken nyílik a MANK Galériában Szentendrén.

2016.06.29 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kiállítás különlegessége az a sorozat, amely a geometrikus avantgárd képviselője eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, a tárlat címe - Natura Naturata - utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi. A július 24-ig látható tárlatot Alföldi Róbert színész-rendező nyitja meg.

Konok Tamás Budapesten született, felmenői között számos művész volt. Eredetileg zenész akart lenni, a győri bencés gimnáziumban töltött évei alatt a konzervatórium hegedű tanszakának növendéke is volt. Az érettségi után, 1948-ban mégis a festészetet választotta. 1953-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Berény Róbert, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő volt, ekkoriban még figurális stílusban alkotott. Származása miatt osztályidegennek minősült, így nehéz körülmények között élt, a győri textilművekben dekoratőrként foglalkoztatták, a Képzőművészeti Alapba csak 1955-ben vették fel.

Egykori tanára, Barcsay Jenő közbenjárására 1958-ban ösztöndíjjal kijutott Párizsba. A következő évben hazarendelték, útlevelét bevonták, de ő úgy döntött, külföldön marad és a francia fővárosban telepedett le. Főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. 1963-ban egy évre az Egyesült Államokba ment, New Yorkban és Kaliforniában dolgozott, Los Angelesben rendezett nagysikerű tárlatot, az évtized végére a francia művészeti élet ismert képviselője lett. A hetvenes évek elején svájci építészekkel került kapcsolatba, így több építészethez kötődő munkára (reliefekre, faliképekre, plasztikákra) kapott megbízást.

A művészetét meghatározó lírai nonfiguratív ábrázolásmód a hetvenes években alakult ki. Kevés szín, nagy, tiszta felületek, geometrikus formák jellemzik alkotásait, sokszor a vonal mint grafikai elem dominál a képein. A mozgás, az idő, a tér kapcsolatát, a természet belső törvényszerűségeit próbálja kifejezni a maga eszköztelen módján.

Mintegy hetven önálló kiállítása volt. Többször állított ki közösen feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel, aki 2010-ben hunyt el.

1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.