Kurtág 90

Eötvös Péter: Kurtág zenéje a klasszikusokban és Bartókban gyökerezik, de teljesen egyedi

A 90. születésnapja alkalmából a komponista előtt tisztelgő Kurtág 90 fesztivál február 14-i nyitókoncertjén Eötvös Péter az UMZE Kamaraegyüttest vezényelte a BMC koncerttermében.

2016.02.16 23:30MTI
hirdetés

Kurtág György zenéje a klasszikusokban és Bartókban gyökerezik, de teljesen egyedi - mondta az MTI-nek Eötvös Péter zeneszerző abból az alkalomból, hogy pályatársa és jó barátja pénteken ünnepli 90. születésnapját.

Mint felidézte, Kurtág és Ligeti is azért jöttek Erdélyből Budapestre a háború vége felé, hogy Bartókkal találkozzanak és tőle tanulhassanak, ő azonban időközben Amerikába ment és meghalt. Az 1950-es években mindkettejük művein erősen érződik a komponista hatása, azonban nem közvetlenül a stílusát, hanem a bartóki tradíciót vették át, és a bartóki gyökerekből kiindulva mindketten saját stílust alakítottak ki - magyarázta Eötvös Péter.

Kurtág György zenéje másrészről nagyon erősen gyökerezik az európai zenei tradícióban - Schumannban, Beethovenben, Bachban. "Ez abból ered, hogy fiatal korában, 30-40 évesen a Zeneakadémián kamarazenét tanított, és növendékei természetesen a klasszikus repertoárt játszották. Így ő oda és vissza ismeri ezt a repertoárt, és ez a műveiben és a hozzáállásában is megjelenik. A nagy európai tradíció a barokktól a klasszikusokon át a romantikáig a tudatában van" - fogalmazott Eötvös Péter, hozzátéve, ezért is használják a Kurtág-műveket előszeretettel pedagógiai célokra, hiszen darabjai a tradicionális művek egyenes folytatását jelentik.

A klasszikus és bartóki gyökerek ellenére Kurtág György teljesen egyedi stílust alakított ki, ami Eötvös Péter szerint többek között egyéni zenei notációjában is kifejezésre jut. "A világon bárhol, ahol karmesterként betanítottam a műveit az elmúlt 30 évben, külön meg kellett magyaráznom a zenészeknek ezeket a sajátos jeleket. A klasszikus stílus jellemzője például, hogy crescendo, a hangerő fokozatos emelkedése esetén is tartani kell a tempót, jóllehet a zenészek ilyenkor ösztönösen gyorsítanának. Ő azonban kezdettől fogva abból indult ki, hogy ha ez így van, akkor van benne valami természetesség, és olyan írásmódot alkalmazott, amelyben a crescendo és a gyorsítás egyben van. A zenészek ezt általában mulatságosnak találják, de rögtön meg tudják valósítani."

Ez a zenéhez való természetes hozzáállás tükröződik Játékok című, zongorára írt sorozatában is. "A kisgyerekeket, akik még a zongoraszékre se tudnak maguktól felülni és a pedált sem éri el a lábuk, régen odaültették a zongorához és azt mondták, játsszanak a zongora közepén lévő egy oktávban. Kurtág azonban azt mondja, üssék le a legalsó hangot, aztán sétáljanak át a másik végre, ott a legmagasabbat, közben esetleg játsszanak glissandót, és állva nyomják le a pedált."

Eötvös Péter szerint ebből a hozzáállásból erednek Kurtág stílusbeli sajátosságai is: zenéje erősen artikulált, majdnem színpadias zene, amelyben minden gesztus nagyon fontos. Nemcsak énekelt műveire igaz ez - ott különösen -, hanem más kompozícióira is.

Kiemelte azt is, hogy Kurtág György nagyon sok rövid művet írt, amelyek közül számos bekerült a zenei oktatás anyagába, ezért is ünneplik most annyi főiskolán világszerte Németországtól Amerikáig. "Egy epigrammaköltőhöz tudnám hasonlítani" - fogalmazott Eötvös Péter.

Kurtág sokakkal ápol személyes kapcsolatot, számos darabját ajánlotta valakinek. Különösen erős az irodalommal való viszonya, több művét ihlette irodalmi alkotás. "Jellegzetesen dalíró komponista, a különböző kultúrákból eredő hozzáállásokat nagyszerűen tudja a szövegből a zenébe átültetni - maga négy-öt nyelven beszél."

Eötvös Péter felidézte: 15-16 éves zeneakadémiai hallgató lehetett (Kodály vette fel 14 éves korában), amikor megismerkedett Kurtággal, aki ott tanított, és akkoriban "a zeneszerzőnek" számított.

"Nagyon sokat tanultam tőle, különösen ami a zenei előadásmódot illeti. Gyerekkorom nagyszerű kórusvezetője, Kardos Pál, a főiskolán pedig Simon Albert mellett ő volt rám a legnagyobb hatással - később külföldön Stockhausen és Boulez hatása volt még számomra hasonlóan meghatározó. Az utóbbi 50 évben töretlen a baráti és szakmai kapcsolat közöttünk, sokszor külföldön is kapcsolatban álltunk egymással. Az 1970-es évektől kezdve karmesterként is elkezdtem a műveit bemutatni. Zeneszerzőként kölcsönösen jól ismerjük egymás műveit és ezek bizonyos hatással vannak egymásra."

A 90. születésnapja alkalmából a komponista előtt tisztelgő Kurtág 90 fesztivál február 14-i nyitókoncertjén Eötvös Péter az UMZE Kamaraegyüttest vezényelte a BMC koncerttermében. Mint felidézte, a teltházas koncert kiválóan sikerült, és a vége különösen szívet melengető volt. "Ő maga is jelen volt, de mivel már nehezen mozog, nem tudott lejönni a színpadra, a balkonon ült. A hangverseny végén rámutattam, mire a közönség - körülbelül négyszáz fő - egyként hátrafordult és vastapssal köszöntötte. Nagyon nagy szeretetnek örvend."

Eötvös Péter a vasárnapig tartó fesztivál többi eseményén már nem tud részt venni, mert hétfő óta Bécsben próbál. Három nővér című operáját fogja vezényelni a Staatsoperben, a március 6-i premierig már az osztrák fővárosban marad.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Belépés:

regisztráció

Regisztráció:

belépés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.