Mozi

Berlinale - Screen: feltámadt a magyar film

Új dinamizmus váltotta fel az állami finanszírozási rendszer átalakítása miatt kialakult fásultságot a magyar filmkészítésben a Screen International című brit filmes szaklap szerint.

2016.02.15 21:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A lap Egy ipar újjászületése címmel közölt összeállítást a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) hétfőn megjelent számában.

Geoffrey Macnab írása szerint öt éve "nagy felfordulás" volt a magyar filmiparban és a szakma bizonyos részei erős gyanakvással szemlélték az Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos vezette átalakulást, tekintve, hogy "Magyarország olyan szerzői filmesek országa volt, mint Jancsó Miklós, Szabó István és Tarr Béla, Vajna pedig a Rambo és az Emlékmás producere".

A 2016-os Berlinale kezdetén a hangulat "derűlátóbb", és a Saul fia sikere "hatalmas lökést adott a magyar filmnek nemzetközileg és otthon is" - emelte ki a szerző, rámutatva, hogy Nemes Jeles László több mint egy tucat díjjal kitüntetett Oscar-jelölt alkotása csaknem teljes mértékben az új finanszírozási rendszer intézménye, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásából készült.

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy már érezhető a Saul fia hatása a magyar filmiparban, főleg a fiatal filmesek körében, akik látják, hogy milyen nagy pályát futhat be egy első film.

Az átalakulás kezdetén a kételkedők attól tartottak, hogy Andy Vajna befolyása és ízlése érvényesül majd a Filmalapban, és így háttérbe szorul majd a szerzői film, és a szakma az adókedvezmény révén csak a nagy nemzetközi produkciókra összepontosít a helyi filmkészítők támogatása helyett. Mundruczó Kornél Fehér Isten című 2014-es filmjének sikere és a Saul fia azonban rácáfolt ezekre az aggodalmakra.

A hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodó Filmalap tavaly - Inkubátor Program néven - külön támogatási programot is indított a pályakezdő filmeseknek - írta a Screen International szerzője, ismertetve a programot, és hozzátéve, hogy Nemes Jeles László már hozzáfogott Naplemente című új filmjének fejlesztéséhez, Mundruczó Kornél pedig gyártási támogatást kapott az Európa Tanács filmalapjától, az Eurimages-tól Felesleges ember - Egy menekült története című filmjéhez.

FB Official

Geoffrey Macnab kiemelte, hogy számos Magyarországon kívüli megfigyelő éles bírálatot fogalmazott meg az Orbán Viktor kormánya alatt véghezvitt médiareformok miatt, amelyek meglátásuk szerint korlátozták a szólás szabadságát, a kormányfő azonban még külön levélben is gratulált a Saul fia alkotóinak, és korántsem ő az egyetlen "rajongó", hiszen sok fiatal látta már a filmet, amely "fájdalmas vitát gerjesztett a magyar társadalomban megjelenő antiszemitizmusról".

Az Oscar-jelölés után az alkotás magyarországi filmszínházi nézettsége 20 százalékkal emelkedett és bekerült a tíz legnépszerűbb alkotás közé, ami Havas Ágnes szerint "nagyszerű jel". Nemes Jeles László sikere révén jelentős figyelem irányul Magyarországon a hazai filmre, ezt mutatja például, hogy Kern András Gondolj rám című munkájára 13 ezren váltottak jegyet a bemutató utáni első napon - olvasható a Screen International összeállításában.

A Berlinale szakmai vására, a European Film Market (EFM) alkalmából a fesztiválon megjelenő másik tekintélyes lap, a The Hollywood Reporter is külön összeállításban foglalkozott a magyar filmiparral, illetve annak egy másik ágazatával, a külföldi produkciók gyártásával. Kiemelték, hogy a 2010-2013-as időszakban a filmgyártásra fordított összeg a hazai össztermék (GDP) 0,15 százalékát tette ki, ami a duplája a Nagy-Britanniában és Franciaországban regisztrált aránynak, és a szakmai várakozások szerint csak idén 200 millió dollárt fordítanak az országban külföldi produkciók gyártására.

A The Hollywood Reporter megszólaltatta többek között Howard Ellist, a Mid Atlantic Films nevű budapesti székhelyű filmgyártó cég egyik vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon, Kanadán és Nagy-Britannián kívül sehol nem annyira kedvező a filmgyártás környezete, mint Magyarországon. A szakembergárda "tehetsége és érettsége", az infrastruktúra fejlettsége és az adókedvezmények "jó értelemben véve tökéletes vihart" idéztek elő a filmkészítőknek - mondta Howard Ellis.

A Berlinaléra idén két magyar alkotást hívtak meg, Bucsi Réka LOVE című animációs filmje hétfő este debütál a rövidfilmes versenyprogramban, Fliegauf Bence Liliom ösvény című játékfilmjének világpremierjét a formabontó, kísérleti alkotásokat felvonultató Forum nevű szekcióban tartották szombaton. A filmnek jó kritikai fogadtatása volt, például a The Hollywood Reporter két kultikus rendező, Terrence Malick és Andrej Tarkovszkij filmjeihez hasonlította a Liliom ösvényt, amelynek rendező-forgatókönyvírója a Csak a szél című alkotásával 2012-ben elnyerte a Berlinale nemzetközi nagyjátékfilmes zsűrijének nagydíját.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.