A Kossuth tér története

Megnyílt az Országház Kőtára

A Kossuth tér északi oldalán helyreállított egykori szellőzőalagútban nyílt meg hétfőn az Országház Kőtára, amely a Parlament felújításakor az épületről lekerült homlokzatdarabokat és a tér történetét mutatja be a látogatóknak.

2015.10.06 01:30MTI
MTI/Kovács Attila

A 40 millió téglából épített Országházra elhelyezett több mint félmillió burkolókő kétharmada cserélődött ki az épület átadása óta - emlékeztetett a hétfői megnyitón az Országgyűlés elnöke.

Kövér László elmondása szerint a Kőtár létrehozásának egyik oka az volt, hogy a rekonstrukció során az enyészettől megmentett műtárgyakat be lehessen mutatni a közönségnek, ily módon szerettek volna ugyanakkor tisztelegni az egykori mesterek előtt is, valamint funkciót találni a Kossuth tér alatti északi szellőzőalagútnak.

Remélhetőleg a most megnyílt Kőtár a Kossuth tér vonzerejét is növelni fogja - jegyezte meg a házelnök.

Buzinkay Géza történész kiemelte, hogy a Kőtárban kiállított, sérült vagy elkopott homlokzati elemek csupán ízelítőt adhatnak az eredeti kőanyag gazdagságából.

A pillérek lábazata almási kemény mészkőből, törzsük besztercebányai homokkőből készült, a belső pillérnyalábok sárgásvörös siklósi márványból valók, a lizénák Pola melletti sárga márványból vannak faragva, a köztük lévő felületek francia márvánnyal vannak burkolva - mondta el a történész, hozzáfűzve: a különböző kövek természetesen nem egyformán bírták az időt, a háborúkat, a forradalmakat.

Buzinkay Géza felhívta a figyelmet a Kőtárban végigfutó, a Kossuth tér történetét bemutató fotókiállításra, amelynek egyik korabeli képén jól látszik, amint a teret szinte teljesen betöltik a felhelyezésre váró burkolókövek; ezek közül szerencsés módon mindegyik tervrajza fennmaradt.

Wachsler Tamás, a Kossuth tér felújítását célzó Steindl Imre Program vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a Kőtárba több mint nyolcvan homlokzati kő-, fém- és kerámiaelemet válogattak. Ezeket az épületdíszeket eddig csak távolról lehetett csodálni, most azonban testközelből is szemügyre veheti őket a közönség - jegyezte meg.

Elmondása szerint az Országház északi szellőzőalagútja a Kossuth-szobor 1927-es felállításával vesztette el eredeti szerepét, ekkor lezárták és részben feltöltötték földdel. A szellőzőalagutakat az elmúlt években, a Kossuth tér rekonstrukciója során ásták ki és látták el új funkcióval; a déli alagútban tavaly 1956-os emlékhely létesült.

Wachsler Tamás elárulta, hogy a Parlament lefedett XV. udvarában a jövő héten nyílik meg Az Országház története című épülettörténeti kiállítás, amely az egykori építők mérnöki teljesítménye előtt kíván tisztelegni.

MTI/Kovács Attila


Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.