Megemlékezés

Finn művészekre emlékeztek Budapesten

Akseli Gallen-Kallela finn festő- és iparművész és honfitársa, Jean Sibelius zeneszerző születésének 150. évfordulójára emlékeztek hétfőn Budapesten a Várkert Bazárban.

2015.04.29 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tarlós István főpolgármester az ünnepségen úgy fogalmazott: ebben az évben a finn kultúra két kiemelkedő alakját ünneplik világszerte. Mindkét művész a kiemelkedő alakja volt a 19. század végi, 20. század eleji időszaknak, amikor erősödött a nemzeti romantika, és ez mindkét országban megjelent a művészetekben is. Finnországban és Magyarországon is érdeklődni kezdtek a nemzeti mondavilág és a régi mitikus történetek illusztrálása iránt. A 20. századi kulturális találkozásokat tekintve Finnország és a finn művészet erősen jelen volt a magyar köztudatban - mondta.

Akseli Gallen-Kallela, aki már a századfordulón nemzetközi művésznek számított, 1907-ben járt először Magyarországon, majd rá egy évre családjával tért vissza. A művész lánya visszaemlékezésében megidézi Budapest század eleji hangulatát és az embereket is - emlékeztetett Tarlós István, hozzátéve, hogy a Szépművészeti Múzeum a művész számos alkotását őrzi. A művész tílusa szerteágazó: a romantikától a realizmuson, a szecesszión át a szimbolizmusig terjed - mondta.

Jean Sibelius ugyancsak több szálon kötődött Magyarországhoz. D-moll hegedűversenyét, amelyet 1905-ben Berlinben mutatták be Richard Strauss vezényletével, nagy sikerrel játszotta a temesvári születésű Novacsek Viktor hegedűművész. "De a mindössze 10 esztendős Vecsey Ferenc Európa több nagyvárosában is lélegzetelállítónak mondott koncertet adott" - mondta, hozzátéve, hogy a zeneszerző a fiatal magyar tehetségnek ajánlotta szerzeményét. "1910 őszén több utazását is azért halasztotta el, hogy ennek a tehetséges magyar hegedűművésznek az előadásban hallgathassa meg saját művét" - jegyezte meg. A világhírű zeneszerző tanulói évei során Berlin és Bécs mellett, több magyar művésztől: Csillag Hermantól és Goldmark Károlytól is tanult.

Tarlós István felhívta a figyelmet arra is, hogy Finnország és Magyarország között a mai napig élénk együttműködés folyik a kultúra minden területén: az oktatásban, az irodalomban, a zenében és a filmművészetben is. Az idei könyvfesztiválon két finn író személyesen mutatkozott be, a Titanic filmfesztiválon pedig a Jukka-Pekka Valkeapää rendező Megléptek című filmdrámáját különdíjjal jutalmazták - idézte fel.

Pasi Tuominen, Finnország budapesti nagykövete az eseményen hozzáfűzte, a két leginkább emblematikus finn művész munkásságára, egymáshoz fűződő barátságukra, valamint magyarországi kapcsolataikra emlékeznek.

Akseli Gallen-Kallela festő- és iparművészről szólva elmondta, hogy a Budapesti finn nagykövetség rezidenciáján két festményt őriznek tőle. Az egyiken az éjszakai Duna látképe jelenik meg, a másikon a 16-17 században uralkodó Karina svéd királynőt ábrázolja.

Az est folyamán a Budafoki Dohnányi Zenekar Jean Sibelius műveiből adott ízelítőt a közönségnek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.