Ünnepi menü
Húsvéti tradíciók az ünnepi fogásokban
Húsvéthoz számtalan tradíció tartozik, sok ezek közül szorosan kapcsolódik a hagyományos ünnepi fogásokhoz is.
2015.04.05 10:30MTITradíciós ételekről és szokásokról beszélt Borbás Marcsi az M1 Ma délelőtt című műsorában.
A keresztény hagyományok szerint húsvét minden évben a tavaszi napforduló utáni első holdtöltét követő vasárnapon van. Az ezt megelőző 40 nap a böjti időszak, ami hamvazószerdával kezdődik.
Nagypénteki böjt
A húsvét vasárnap előtti péntek, azaz a nagypéntek az egyik legcsendesebb nap a keresztények számára. Jézus keresztre feszítésére emlékezve ilyenkor sokan tartanak böjti napot, többféle módon is – mondta Borbás Marcsi, a Gasztroangyal szerkesztő-műsorvezetője.
A legszigorúbb böjti változat szerint nagypénteken nem szabad egyáltalán enni. Ennél enyhébb változat szerint ezen a napon csak a legegyszerűbb élelmiszereket, kenyeret és vizet szabad fogyasztani, sokan pedig olyan szabályhoz tartják magukat, miszerint nagypénteken csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer szabad jóllakni. Természetesen tilos a húsfogyasztás is.
Több vidéki településen hagyományosan savanyú leveseket készítenek ilyenkor, például aszalt szilvás bablevest – mesélte Borbás Marcsi.
Ünnepi ételek mint jelképek
A húsvéti ételeknek fontos jelképi erejük is van – folytatta. Nem véletlen tehát, hogy éppen tojás, sonka, illetve bárány kerül az ünnepi asztalra. A hagyományos piros tojás azért piros, mert kívülről Krisztus vérét jelképezi, maga a tojás pedig Krisztus könnyét - magyarázta.
Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásával ér véget a böjti időszak, akkor ehetjük meg a főtt sonkát a tojással, a sült bárányt, vagy a bárány paprikást, ami a pásztorkultúra miatt emblematikus magyar étel.
A Gasztroangyal népszerű műsorvezetője mesélt szülőhelyének, a Bács-Kiskun megyei Madaras húsvéti szokásairól is, természetesen azt emelte ki, ami az ünnepi menüvel kapcsolatos: Madarason sonkafőzéskor a sonkalébe tesznek egy darab kolbász is, amitől még fűszeresebb ízű lesz a hagyományos húsvéti étel.
Húsvéti kalács
A tradicionális húsvéti ételekben nem nagyon van eltérés országszerte – mondta Borbás Marcsi –, talán csak a húsvéti kalácsot tekintve van némi különbség: vannak tájegységek, ahol a főtt sonkát édes kaláccsal eszik, míg máshol friss kenyérrel. A sváb tájegységekre jellemző, hogy húsvétkor kerek kalácsot készítenek, ami az örökkévalóságot jelképezi.
A kalácsnak nagyon sok féle változata és neve van – mesélte a gasztronómiai műsor háziasszonya – több helyen készítenek ilyenkor mákos-diós kalácsot, van, ahol 5-6 kilós változatban is elkészül, ezt bábakalácsnak is nevezik.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:31 A Telegram lecsap a 'terrorista' spamekre
- 7:26 Ukrajna a 'jéghegy csúcsa' - Lavrov
- 6:14 A globális termékenységi válság a világ népességének 97%-át fenyegeti
- 1:30 Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon
- 0:30 Az Egyesült Államokban 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- 23:30 A Fehér Ház nem számít izraeli katonai műveletre Rafahban az erről szóló washingtoni egyeztetés előtt
- 22:35 Több mint 100 km/órás széllel és lehűléssel érkezett a hidegfront
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06