A Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra

Jövőhét szerdán búcsúztatják Kézdi-Kovács Zsolt filmrendezőt

Szeptember 24-én 14 óra 30 perckor búcsúztatják Kézdi-Kovács Zsolt filmrendezőt a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában.

2014.09.16 16:30MTI
freedigitalphotos.net/koko-tewan

A Balázs Béla-díjas filmrendező, aki a Magyar Filmunió alapítója és 19 évig az Eurimages magyar képviselője volt, 78 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember elején.

Kézdi-Kovács Zsoltot a Magyar Filmunió saját halottjának tekinti. Kézdi-Kovács Zsolt 1936-ban született a vajdasági Nagybecskereken. 1961-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a legendás Máriássy-osztályban diplomázott filmrendező szakon. 1962-1969 között Fábri Zoltán és Jancsó Miklós asszisztenseként dolgozott.

A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja, majd 1975 és 1977 között vezetőségi tagja volt. Első játékfilmjét, a Mérsékelt égöv című alkotást 1970-ben készítette el, a film Nemeskürty István stúdióvezető segítségével kijutott a locarnói filmfesztiválra, ahol Ezüst Leopárd díjat nyert.

Kézdi-Kovács Zsolt tíz játékfilmet rendezett, amelyek közül több díjakat kapott rangos nemzetközi filmfesztiválokon. Az a nap a miénk című 2002-es dokumentumfilmjével az 1956-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozta fel.

Az 1980-as évektől kezdve a magyar és nemzetközi filmszakma tevékeny alakja lett. 1987 és 1989 között a MAFILM igazgatója, 1990-től 2009-ig az Eurimages magyar képviselője, 1992-2001 között a Magyar Filmunió alapító-igazgatója volt. 1993-tól 1995-ig a Magyar Filmszemle igazgatója, 2000-től 2001-ig a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt.

Az 1990-es évek elején kezdte forgatni legnagyobb lélegzetű vállalkozását, az Erdély leírása című dokumentumfilm-sorozatot a neves néprajzkutató, Orbán Balázs a Székelyföld leírása című könyve nyomán.

Erdélyt végigjárva mintegy 156 órányi anyagot forgatott stábjával, a sorozatból csak néhány rész készült el. A leforgatott anyag a kelet-közép-európai multikulturális társadalom páratlan kordokumentuma. Utolsó éveiben egészen haláláig az anyag rendszerezésén és megformálásán dolgozott.

A művész a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét (1998) és a Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát (1998) is megkapta. Kitüntetései között van az Ezüst Piramis életműdíj (Kairó, 1996), a Francia Irodalom és Művészetek Rend tiszti fokozata (1992), valamint Balázs Béla-díjjal (1986) is elismerték munkáját.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.