Amerikai holokauszt-múzeum

Második világháborús bűncselekmények: megnyílt az ENSZ-archívum

A második világháborús bűnökkel kapcsolatba hozható vizsgálati iratok ezreinek digitalizált változatába enged betekintést csütörtöktől az amerikai holokauszt múzeum.

2014.07.18 02:30MTI

A washingtoni Holocaust Memorial Museum az ENSZ Háborús Bűnöket Vizsgáló Bizottsága (UNWCC) archívumának teljes másolatát hozta nyilvánosságra, amelyhez hetven éven át csupán korlátozottan férhettek hozzá még a történészek és a nyomozók is, a nagyközönségtől pedig teljesen elzárták. 1987-ig nagyrészt a feledés homálya is rejtette a gyűjteményt, azóta azonban immár töretlen a kutatók és történészek érdeklődése az anyag iránt.

Az archívum Adolf Hitlertől a náci haláltáborok felügyelőiig összesen mintegy 37 ezer személyt említ a háborús bűnösök és gyanúsítottak listáján, közül sokakat egyáltalán nem vontak felelősségre. Az iratok részletezik Hitlernek és belső körének tömeggyilkos tetteit, tovbbá Európa- és Ázsia-szerte elkövetett több mint tízezer szörnyű bűncselekményt dokumentálnak mintegy 500 ezer digitalizált mikrofilmfelvételen és az esetek leirataiban.

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint az iratok között szerepel az a dokumentum, amely a Horthy Miklós kormányzó idején elkövetett "tömeggyilkosságokkal" kapcsolatos. Az egykori Jugoszláviából származó iratban azzal vádolták Horthyt, hogy a náci Németországgal szövetséges Magyarország vezetőjeként 1941-ben minden indok nélkül indított támadást Jugoszlávia ellen, amely mészárlásokhoz, gyilkosságokhoz és kínzásokhoz vezetett. Az irat kiemelte, hogy 1942-ben egy magyar képviselő felhívta a kormányzó figyelmét az atrocitásokra, azok azonban ennek ellenére folytatódtak.

"A magyar hatóságok azonnal megkezdték a szerb lakosság és a zsidók tömegeinek koncentrációs táborokba küldését" - olvasható a feljegyzésben. "1944 áprilisában... a zsidókat összeterelték, és átadták az SS-egységeknek és a Gestapónak. Ezeknek a zsidóknak a többsége vagy már út közben meghalt, vagy a haláltáborokban végezte" - folytatta a dokumentum.

Egy másik, kiterjedtebb, ugyancsak jugoszláviai irat azzal vádolta meg az akkori magyar vezetőket, hogy szerbeket és zsidókat mészároltak le Újvidéken (Novi Sad) és más területeken. A dokumentum megemlít egy 1942 januárjában Újvidéken történt esetet, amelyben egy magyarokból és németekből álló bizottság listázta a halált érdemlő szerbeket és zsidókat. A januári hidegben ruhájuktól megfosztott halálraítélteket a Duna mentén 100-150 fős csoportokban állították fel, majd puskákkal vagy bajonettekkel végezték ki őket. "Az áldozatok között nagy számban voltak gyermekek, még csecsemők is, akiket édesanyjuk magához szorított remélve, hogy így megvédhetik őket a haláltól és a hidegtől. Horrorisztikus jelenet volt, amelyet az anyák és az áldozatok vérfagyasztó sikításai kísértek" - olvasható a vádiratban.

Radu Ioanid, a múzeum nemzetközi archívumokkal foglalkozó igazgatója az iratokra utalva elmondta: "A holokausztról valamit is tudó átlagemberekben megvan az a természetes reflex, hogy azonnal Németországra és a megszállt Lengyelország haláltáboraira gondolnak, miközben ez Európa-szerte elkövetett mészárlás volt, amelyben nagyon-nagyon sok kormány

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.