MEASZ

Bajcsy-Zsilinszky Endre mártírhalálára emlékeztek

Nagy Imréhez hasonlóan Bajcsy-Zsilinszky Endre is bátor politikus, igaz magyar ember volt, akit hazaszeretete, állandó jobbító szándéka vitt gyilkosai elé.

_{2014.07.17 00:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: Wikipedia}

Nagy Imre egykori miniszterelnök unokája a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), annak Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottsága és a Nagy Imre Alapítvány közös rendezvényén párhuzamot vont a két mártírhalált halt politikus között. Közös sorsuk volt "az árulás, a politikai gyilkosság, a vállalt mártíromság a nemzetért, és végül mindkettejük számára az újratemetés" - mondta az emlékbizottság tagjaként is jelen levő Jánosi Katalin a Nagy Imre Emlékházban tartott emlékülésen.

Hanti Vilmos, a MEASZ és az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége elnöke fontosnak nevezte, hogy a politikus honnan indult, és hová érkezett. Mint mondta, Bajcsy-Zsilinszky Endre példája azt mutatja, hogy "van lehetőség leválni a szélsőjobbról, és tisztességes, demokratikus keretek között" élni tovább. Ezt most, amikor Magyarországon és Európában is a szélsőjobb megerősödésének vagyunk tanúi, különösen fontos látni - hangsúlyozta.

Horváth Csaba szocialista politikus azt emelte ki: Bajcsy-Zsilinszky Endre úgy változott, hogy közben nem tagadta meg önmagát, megmaradt keresztény-nemzeti gondolkodásúnak, de közben demokrata lett. Ő a példa arra, hogy egy ember, egy politikus változhat és fejlődhet - tette hozzá.

Az emlékülés keretében adták át először a MEASZ és az emlékbizottság által alapított Bajcsy-Zsilinszky-emlékplaketteket azoknak, akik sokat tettek az egykori politikus szellemiségének fenntartásáért, emlékének ápolásáért. Az elismerést Horváth János volt kisgazda, illetve fideszes országgyűlési képviselő, Horváth Dezső, Kővágóörs polgármestere, Molnár László Sándor volt kisgazda politikus és Vitányi Iván szociológus, volt MSZP-s képviselő, Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori sopronkőhidai rabtársa kapta.

A jogi végzettségű Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) az első világháborúból hazatérve 1918-ban bekapcsolódott az ellenforradalmi szervezkedésekbe, majd csatlakozott Horthy Miklóshoz, aki vitézzé avatta 1925-ben. 1922-ben kormánypárti képviselőként bekerült a parlamentbe, ám később ellenzékbe vonult, Gömbös Gyulával létrehozta a Fajvédő Pártot és a szélsőjobbról bírálta a kormányt. 1926-ban nem jutott mandátumhoz, két évre rá szakított a fajvédőkkel. 1931-ben az általa alapított Nemzeti Radikális Párt színeiben győzött a tarpai választókerületben, 1935-ben megbuktatták. Csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, így került vissza 1939-ben a parlamentbe.

A második világháború kitörése után a független magyar külpolitika fontosságát hangsúlyozta, közeledett a baloldalhoz, és bírálta a zsidótörvényeket. Amikor 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, a nácikat fegyverrel fogadta, letartóztatásakor két lövést kapott. A fogságból egy nappal a nyilas puccs előtt szabadult, és illegalitásba vonult. Elnökletével alakult meg a német megszállással és nyilas hatalommal szembeni ellenállókat és demokratikus pártokat tömörítő Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Az elárult szervezkedés vezetőit 1944. november 22-én letartóztatták, majd kivégezték, a képviselőként mentelmi joggal rendelkező Bajcsy-Zsilinszkyt bebörtönözték. Lett volna alkalma a szökésre, de nem élt vele, így december 24-én felakasztották. A háború után, 1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el, végakaratának megfelelően Tarpán.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter