Portré

Schirilla György 75 éve született

Hetvenöt éve, 1939. május 13-án született Schirilla György szuperhosszútáv-futó, hosszútávúszó, az egészséges életmód népszerűsítője, Magyarország első számú "egészségőre", aki a jeges Duna átúszásával tett szert országos ismertségre.

2014.05.13 05:30MTI
hirdetés

Szívbetegen született, az orvosok azt mondták szüleinek, örüljenek, ha fiuk megéri a negyven évet. Kamaszkorában megkapta az akkor még gyógyíthatatlannak számító gyermekparalízist, ami tovább rontotta életkilátásait. Végső soron mégis betegségének köszönhette hírnevét: a legenda szerint amikor tizennyolc évesen egy lány csúfolni kezdte, mert egyik lába vékonyabb maradt, Schirilla a jeges Dunába ugorva akart véget vetni életének. A jéghideg vízből sikerült kiúsznia, a kalandot tüdőgyulladással úszta meg, sőt beteg lábában megindult a vérkeringés. Ekkor döntötte el, hogy minden év telén átússza a Dunát, s 35 éven keresztül évről-évre, olykor többször is belevetette magát a jeges habokba, hogy ígéretét teljesítse. Az átlagembert már látványával is megborzongató úszásokra saját módszerével, futással és jógával készült.

A jeges vizet kedvelő Schirilla 1967-ben futásban is próbára tette magát, 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot. Egy évvel később Gazdag Gyula filmrendező dokumentumfilmet forgatott róla Hosszú futásodra mindig számíthatunk címmel: ebben a kamera Kenderesre, a tiszteletére épült bisztró megnyitására elfutó sportoló követte, majd az avatóünnepséget is megörökítette. (Schirilla az előző évben, Moszkva felé állt meg a faluban, ahol az új bisztrót róla akarták elnevezni, de mivel élő emberről nem lehetett, a létesítmény a Sport nevet kapta.)

Hírnevének másik alappillére vegetáriánus életmódja és ehhez kapcsolódó hitvallása volt. Gyökereit ismét a gyerekkorban kell keresnünk: 12 éves korában szemtanúja volt, hogyan készülődtek nagyszülei a vasárnapi ebédre, s ettől kezdve soha többé nem evett húst. "Láttam, ahogy a nagyapám elvágja a csirke nyakát. Ettől kezdve, ha anyám szaftos kanállal akart számomra ételt szedni, nem voltam képes azt megenni" - írta később. Vegetáriánus életmódjáról merítette életerejét, hitvallásáról több könyvet is publikált, Oláh Andorral a múlt század 80-as éveiben feléledő vegetarianizmus eszmei vezetői közé tartoztak Magyarországon.

Schirilla György 1999 februárjában, hatvanévesen bekövetkezett halálhíre az egész országot megdöbbentette, hiszen életmódja és sportsikerei alapján mindenki azt várta, hogy aggastyánként fog meghalni. Fia, ifj. Schirilla György a Vasas pasaréti pályáján életnagyságú szobrot emeltetett neki, a felavatásra a sportoló születésnapján, 2008. május 13-án került sor.

A jeges Duna átúszásának hagyománya nem szakadt meg: fia, aki maga is sportember, minden januárban átússza a folyót. Apja hosszútávfutó teljesítményének emlékét is elevenen tartja: minden évben szervez figyelemfelkeltő futásokat. 2003-ban futott először a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetért, ahol korábban kislányát műtötték, 2009-ben elfutott Rómába, ahol XVI. Benedek pápa is fogadta, 2011-ben ötnapos futásával a gyermekkori cukorbetegségre és az egészséges életmód fontosságára hívta fel a figyelmet.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.