A háború be van kódolva az emberi fajba

A magyar politikai elit nem akarta az első világháborút

Abból a megfontolásból, hogy a magyarok akkori számaránybeli enyhe többsége ismét kisebbséggé válhatott volna az újabb hódítással.

2014.02.27 06:30MTI

Tőkéczki László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője a Hitel című folyóirat februári számának bemutatóján kiemelte: Magyarország az első világháború kitörésének idején nem akart hódítani, és Tisza István miniszterelnök sem akarta a háborút abból a megfontolásból, hogy a magyarok akkori számaránybeli enyhe többsége ismét kisebbséggé válhatott volna az újabb hódítással.

Azt mondta, azzal, hogy 1917-ben Oroszországban a kommunizmus, 1922-ben Olaszországban a fasizmus, 1933-ban Németországban pedig a nácizmus jutott hatalomra, a 20. század a népirtások története lett.

Hozzátette: az első világháború után létrejött Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Románia a meghirdetett elvek ellenére nem lett nemzetállam, és az első világháború után 20 éven belül újra fenyegette a háború Európa fiatal férfilakosságának zömét, mert Hitler és Sztálin is háborút akart.

Utalt arra: 1815-ben a bécsi kongresszuson létrehozták azt a rendszert, amely 99 évre megakadályozta, hogy az egész kontinenst átfogó háború törjön ki.

Domonkos László író rámutatott: a korabeli magyar újságok cikkei a szerbekkel szemben dühödt hangnemet ütöttek meg az első világháború kitörésekor, mert a magyar köztudatban akkor még elevenen élt a szerbek által a magyarok ellen 1848-1849-ben elkövetett erőszakos cselekedetek emléke.

Véleménye szerint az első világháború legpozitívabb hozadéka a Horthy-rendszer kialakulása volt, amely megalapozta a magyarságtudatot, s egyebek mellett akkor alakult ki a munkásbiztosítás rendszere, a tudomány és a kultúra pedig "hatalmas eredményeket produkált".

A Horthy-rendszer az évszázad legnagyobb formátumú politikusait termelte ki Bethlen István, Teleki Pál és Klebelsberg Kunó személyében - fűzte hozzá.

Mórocz Zsolt író arról beszélt, hogy a németeknek 1944-45-ben végzett besúgásokról szóló hírek java részét a szovjetek terjesztették el a magyarokról hamis iratok gyártásával.

Megállapította: a háború be van kódolva az emberi fajba, mert "az emberi agresszivitás konstans", az első háborús tömegsírok pedig már a bronzkorból ismeretesek.

Megjegyezte, hogy a tankönyvekben a magyar történelmi események között túlnyomórészt vereségeket rögzítenek, pedig sok győzelem is volt, ezekre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

Bartha Ákos történész meglátása szerint a bethleni időszak vállalható és példaként állítható a többi állam elé is, ugyanakkor éles cezúrát kell húzni a korszakon belül, mert 1939-ben 900 ezer ember szélsőjobboldali pártokra szavazott, emiatt pedig nem lehet a Horthy-rendszer egészét példaként állítani az utókornak.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.