Egon Schiele és kora

Szépművészeti Múzeum: megnyílt a Schiele-kiállítás

Több mint 80 alkotást, köztük 55 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Egon Schiele és kora című, több 100 milliárd forintos biztosítási értékű időszaki kiállítása.

_{2013.06.25 20:27MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: MTI}

A bécsi expresszionizmus mesterének első valóban nagyszabású magyarországi bemutatkozásaként látható szerdától a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele és kora - Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból című kiállítása - hangoztatta a tárlat keddi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

A szeptember 29-éig nyitva tartó kiállítás 85 művet, köztük 53 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel. Egon Schiele festette talán a művészettörténetben a legtöbb önarcképet, kereken százat; ezeken a portrékon jól láthatók az énfeltárás fázisai, amelyek mély emberismeretről tanúskodnak - emelte ki a miniszter.

A festő munkássága Bécs aranykorával esett egybe, ekkor a város hírneve Párizséval vetekedett, hiszen páratlanul gazdag művészeti-tudományos életet mondhatott magáénak: ott alkotott mások mellett Mahler, Hoffmanstahl, Freund és Schnitzler is. A nagy bécsi festők is hosszan sorolhatók, és legtöbbjük, például Klimt, Kokoschka vagy Carl Moll Budapesten is kiállított - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Felidézte az Ady és Hoffmanstahl által is megírt "minden egész eltörött" érzését is. "Schiele képeiből, az én szétesésének stációiból nem lehet összerakni az egészet, de a vágyat felébreszti bennünk" - fogalmazott a miniszter, köszönetet mondva a Leopold Múzeum vezetőinek, Baán Lászlónak, a Szépművészeti főigazgatójának és a főszponzor Erste Banknak a kiállítás létrehozásáért.

Elisabeth Leopold, a Leopold Múzeum igazgatótanácsának tagja elhunyt férjére is emlékezve hangoztatta, hogy Rudolf Leopold akkor kezdte gyűjteni Egon Schiele munkáit, amikor ezért még őrültnek tartották, elképzelései mellett azonban kitartott, és így neki is köszönhetően a művészettörténet ma már valós értékén tartja számon a fiatalon elhunyt festőt.

Bodor Kata, a kiállítás kurátora felidézte: Schiele debütálása még nem aratott fényes sikert, a kritika akkor "Klimt-epigonnak" nyilvánította. A Szépművészeti tárlata bemutatja, hogyan vált Schiele egyéni hangú alkotóvá, akinél korai halála évében, 1918-ban már előjegyzésbe kellett venni a rendeléseket.

A budapesti kiállítás ezért többször elhagyja a kronologikus rendezőelvet, és tematikus kitérőkkel érzékelteti, hogy Schiele egyes témákat újra és újra átgondolt - mondta el a művészettörténész a mások mellett Oskar Kokoschka, Gustav Klimt, Anton Kolig, Richard Gerstl vagy Anton Faistauer munkáit is felvonultató tárlatról.

Több mint 80 alkotást, köztük 55 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Egon Schiele és kora című, több 100 milliárd forintos biztosítási értékű időszaki kiállítása.

Ez az újraegyesített Szépművészeti és Magyar Nemzeti Galéria (MNG) "nagy hete" - emlékeztetett a tárlat keddi sajtóbemutatóján az intézmény főigazgatója.

_{Fotó: MTI}

Baán László elmondta: hétfőn A modernitás ideje - Modern magyar festészet 1905-1925 címmel nyílt kiállítás a római Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporaneában az MNG anyagából, szerdától látogatható a Szépművészeti Schiele-tárlata, majd csütörtöktől a Nemzeti Galéria Monet, Gaugin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című, a jeruzsálemi Izrael Múzeumból 40 francia főművet felvonultató impresszionista nagykiállítását láthatja a közönség.

Tobias G. Natter, a Schiele-kiállításra mintegy 70 képet kölcsönző bécsi Leopold Múzeum igazgatója elárulta: az Egon Schiele főművei között számon tartott, Önarckép lampionvirággal című olajfestményt sokáig nem akarták elengedni Budapestre, az elkészült tárlatot látva azonban már biztos abban, hogy jó döntés volt a kölcsönzés.

Bodor Kata kurátor hangsúlyozta, a kiállítás Schiele rövid életművének minden korszakát áttekinti. Mint az Önarckép lampionvirággal is tanúskodik róla, a bécsi expresszionizmus későbbi mesterére pályafutása kezdetén még erősen hatott Gustav Klimt, a fiatal festő azonban hamar megtalálta saját hangját. A Remeték című önarckép már jól mutatja az összetéveszthetetlen saját vonásokat, a Schiele mögött álló alakban azonban sok művészettörténész éppen Klimtet véli felismerni.

A bécsi modernizmus első generációjával Gustav Klimt, Josef Engel Hart, Leopold Blauensteiner, Carl Moll néhány festményén keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók, majd az Örökség című szekcióban megvizsgálhatják, milyen motívumokat örökölt tőlük a pályáját kezdő Schiele.

A 25 éves korában öngyilkos Richard Gerstl más utakon indult el, de korai halála miatt neve nem vált igazán közismertté; a budapesti közönség egy női portréjával és két tájképével találkozhat. Az Emberábrázolás című szekcióban az egy időben indult Egon Schiele, Max Oppenheimer és Oskar Kokoschka egy-egy portréja került egymás mellé, utóbbi művésznek a tárlat külön egységet is szentel.

Az életpálya második felét és az aktok zömét felvonultató terembe négy olyan rajz vezet át, amelyek Schiele korábban megbotránkoztatónak számítottak; a festőnek 1912-ben "erkölcstelenség" vádjával börtönbe is kellett vonulnia pornográfnak ítélt munkáiért. Külön egység mutatja be a bécsi expresszionizmus második generációjának kiemelkedő alkotóit és Schiele anya-tematikájú képeit is.

Utolsó éveiben a festő megházasodott, majd rövid ideig katonaként szolgált, talán ezeknek az élményeknek köszönhetően művészete is finom változáson ment át. Erről tanúskodik több mű mellett Leány (A szűz) című 1917-es munkája és az ugyanebből az évből származó, az egyik utolsó főműként számon tartott Fekvő női aktja is.

A Szépművészeti Múzeum Schiele-kiállítása szeptember 29-ig látogatható.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter