UNESCO

A magyar solymászat a szellemi örökség listáján

A magyar solymászat hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára az ott már korábban is szereplő solymászat részes országaként.

2012.12.06 11:54MTI

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján 11 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria) eddig is szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé a magyar és az osztrák solymászat hagyománya most közösen csatlakozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete illetékes kormányközi bizottsága határozata alapján. 

A szervezet négynapos ülése keretében szerdán a matyó hímzés már felkerült az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára, így idén két magyar elemmel gazdagodott a rangos elismerést jelentő, szokásokat és hagyományokat tartalmazó lista, amelyre idén összesen 36 jelölés adtak be a tagállamok.
 
"Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nagy örömmel fogadta, hogy a magyar solymászatot mint élő emberi örökség elemet felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára" - közölte az Emmi sajtó- és kommunikációs főosztálya csütörtökön az MTI-vel. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a párizsi döntések jelentőségéről szakértők jelenlétében pénteken tart sajtótájékoztatót Budapesten. 

A magyar solymászat sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is.
 
A magyar pályázat kiemelte, hogy a solymászat végigvonul a magyar történelmen, királyok, uralkodók űzték, és egészen a 17. századig meghatározó szerepe volt, de máig fennmaradt Magyarországon. Az UNESCO szellemi kulturális örökségre vonatkozó listáin négyre bővült a magyar elemek száma. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel a reprezentatív listán, tavaly pedig a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.
 
A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni fotókat és egy tízperces filmet is szükséges, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi; a magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést és a solymászat hagyományát a reprezentatív listára.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. 

A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza. AZ UNESCO illetékes kormányközi bizottsága hétfőtől ülésezik a szervezet párizsi székhelyén, hogy megvizsgálja a különböző listákra - a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, illetve a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe - érkezett mintegy kilencven jelölést.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.