A háborús tudósítás fejlődése a világháborútól

Vér és halál - sokkoló fotókiállítás Németországban

Harcok, vér, terror - ezekről tanúskodnak a haditudósítók nem egyszer sokkoló fotói, amelyeket a világ forrongó területein készítenek nap mint nap.

2011.09.27 07:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Düsseldorfban kiállítás dolgozza fel a háborús fotózás fejlődését a második világháborútól napjainkig.
   
A Frontline című, 300 felvételt felvonultató németországi kiállításon világhírű fotósok képei mellett a 21. század háborúiból is szerepelnek felvételek.
   
Hullahegyek a koncentrációs táborokban, a szövetségesek partraszállása Normandiában, Európa romokban - híres hadifotósok, például Rober Capa vagy David Seymour világszerte ismert képein szerepel mindez. A Magnum fotóügynökség alapítóinak híres felvételei mély humanizmusról tanúskodnak. Soha többé háborút, ez volt a képek üzenete - idézte fel a kezdeteket Andrea Holzherr, a Magnum ügynökség munkatársa a düsseldorfi kiállítás kapcsán a napokban rendezett konferencián.
   
Capa és Seymour követői a Magnumnál jellemzően 20 és 40 év közöttiek, "száguldoznak" a világ egyik fegyveres konfliktusából a másikba, modern eszközeik és az internet segítségével egy-egy felvételük akár pillanatok alatt bejárhatja a világot. A január 8-ig látható tárlat arra is keresi a választ, hogy a mai fiatal fotósoknak is a humanista ábrázolás-e a céljuk, mint nagyapáiknak.
   
Az egyiptomi és a líbiai felkelés képei első pillantásra összezavarják a nézőt. A 39 éves Thomas Dworzak líbiai felkelőket fotózott, akik a sivatagban fegyvereik mellett imádkoznak, vagy látszólag pihennek a homokban, és a távoli bombázásokat figyelik. Amikor hullaházban járt, nem az áldozatokról készített képeket, hanem a gázálarcot viselő emberekről.
   
A 28 éves Dominic Nahr megjárta már Szudánt, aztán a kairói harcok közepén, a Tahrír téren fotózott, a nagy kavarodásban első pillantásra nehéz volt rájönnie, hogy kik a Mubarak-ellenes felkelők és kik védik a diktátor hatalmát.
   
Szerinte az arab világban történt felkelések még "frissek", nem lehet őket történelmi távlatból szemlélni, ezáltal a képek művészi jelentőségét vizsgálni. Mint mondta, az idő majd eldönti, hogyan hatnak a képek. Dominic Nahr számára a háborús fotózás egyfajta belső harc. "Azért használom a kamerát, hogy megértsem, mi történik" - mondta.   Amikor visszatér egy-egy harctérről, már menne is a következő helyszínre, mert a fotós számára a háború olyan, mint a drog.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.