Északi Áramlat

Orosz külügy: ez egy machináció, igazi átverés

Moszkva fondorlatként értékeli, hogy Koppenhága megtagadja tőle a részvétel jogát az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának kivizsgálásában.

2023.03.16 20:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Ez egy machináció, igazi átverés, még csak nem is piramisjáték. Egy olcsó trükk, amelyre véleményem szerint már régóta senki sem vevő, az egészet csak önmaguknak játsszák meg" - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Rosszija 1 tévécsatornán.

Zaharova szerint a nyugati országok mindig igyekeznek "eltemetni és eltakarítani" a hasonló történeteket. Szerinte ennek az az oka, hogy "sok pénz forog kockán". Hozzátette, hogy a csővezetékek felrobbantásának története nem ezzel fog véget érni.

A The Local című angol nyelvű dán hírportál Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszterre hivatkozva arról számolt be, hogy Koppenhága nem fogja megengedni Moszkvának a részvételt az Északi Áramlat csővezetékek elleni robbantásos támadás kivizsgálásában. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy országa, valamint Svédország és Németország jogállam, ezért megbízható.

"Dánia, Svédország és Németország mind jogállam, és a vizsgálatainkban meg lehet bízni" - idézte a portál Rasmussent.

"Megmondtuk az oroszoknak, hogy ezt alaposan ki fogjuk vizsgálni. És ha befejeztük, akkor közölni fogjuk a vizsgálat eredményét" - mondta a miniszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte: Oroszország azt javasolta Dániának, hogy alakuljon nemzetközi szakértői csoport a történtek kivizsgálására, de, mint mondta, "homályos" választ kapott. Azt is mondta, hogy a Gazprom, amikor a robbantás helyszínére engedték, egy robbanószerkezet antennájának tekinthető tárgyat talált a csőnél, a történtektől mintegy 30 kilométerre.

Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.

Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázscselekmény megrongálta a Balti-tenger fenekén lefektetett mindkét orosz exportvezetékpárt, az Északi Áramlatot és az Északi Áramlat 2-t. Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot folytat, de még nem jutottak konkrét eredményre.

A robbantásokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó "tényfeltáró" anyagok jelentek meg a nemzetközi sajtóban, az amerikai kormányt, illetve egy ukránbarát, de Kijevvel hivatalos kapcsolatban nem álló csoportot nevezve meg felelősnek. Washington és Kijev tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, Moszkva pedig a második verziót valószínűtlennek nevezte.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.