Ukrajnai háború

Orosz óhitű vezető: félremagyarázták a pápa szavait a "kegyetlenségről"

A kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad.

2022.12.07 17:27MTI

Ferenc pápa legutóbbi interjújában azt próbálta érzékeltetni, hogy a kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad, és hogy Oroszországnak küldetése van, de a média a maga módján értelmezte ezt - mondta Leonyid Szevasztyjanov, az orosz Óhitűek Világszövetségének elnöke szerdán a RIA Novosztyinak, a pápával folytatott levelezéséből idézve.

Oroszországban felháborodást keltett, hogy a katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinban a múlt héten megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az "orosz hagyományokon kívül" nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Szevasztjanov - elmondása szerint - megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját.

"Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja" - idézte Ferenc pápát Szevasztjanov.

Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.

"A pápa mindig bírálja a fegyvergyártást és a fegyverszállítást. Úgy véljük, hogy a pápa szavait a globális fegyverlobbi torzítja el, amelynek nem érdeke az ukrajnai háború befejezése. Ennek a lobbinak vannak ügynökei, a médiában is. Mindent meg fognak tenni, hogy megzavarják a pápa minden béketeremtő kezdeményezését, lejáratva őt és elferdítve szavait" - zárta szavait Szevasztyjanov.

A vallási vezetőt megszólaltató hírügynökség anyagában nincs szó arról, hogy vajon a csecsenekről és a burjátokról pontosan mit is mondott a pápa.

Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán "külügyminisztere" korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak. Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkéné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.

Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka - Alekszej Mihajlovics cár segítségével -, a vallást megreformálva visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak az orosz egyház liturgikus rendjének a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival való egyesítésének, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.

Kornyilij metripolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben járva meghívta Vlagyimir Putyin elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először járt az óhitűek templomában, a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.