Konfliktus

Kína figyelmezteti az USA-t, hogy ne játsszon a tűzzel

Hszi elnök nyílt üzenetet küldött Tajvanról a Bidennel folytatott "őszinte" telefonbeszélgetésben.

2022.07.31 08:55ma.hu

Tajvan Kína része, és az 1,4 milliárd kínai nem fogja eltűrni az ország nemzeti szuverenitásának és területi integritásának bármilyen kihívását - közölte Hszi Csin-ping kínai elnök amerikai kollégájával, Joe Bidennel csütörtökön telefonbeszélgetésben. Hszi figyelmeztetése annak a hírnek a közepette hangzott el, hogy Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke a jövő hónapban látogatásra készül a szigetre, amitől Peking óva intette őt.

Hszi kiemelte, hogy a tajvani kérdés történelmi bel- és külalakja kristálytiszta, ahogy az a tény és a status quo is, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldala egy és ugyanazon Kínához tartozik" - olvasható a csütörtöki telefonbeszélgetés pekingi felolvasásában, megjegyezve azt is, hogy Biden volt a kezdeményező.

Kína határozottan ellenzi a tajvani szeparatizmust, és nem fogja eltűrni a sziget "függetlenségét" "bármilyen formában" - közölte Hszi Bidennel a két vezető március 18. óta első közvetlen telefonbeszélgetésében.

"Aki a tűzzel játszik, az elpusztul a tűzben. Remélhetőleg az USA tisztán látja ezt."

A felolvasás szerint Hszi azt is közölte Bidennel, hogy az USA megközelítése Kínával mint elsődleges riválissal, stratégiai versenytárssal és biztonsági kihívással szemben "félreérti a Kína-USA kapcsolatokat és félreértelmezi Kína fejlődését", hozzátéve, hogy az USA kísérletei a "szétválasztásra vagy az ellátási láncok elválasztására az alapul szolgáló törvények ellenére" nem segítenék a gazdaságát, hanem "csak sebezhetőbbé tennék a világgazdaságot".

Kínának és az Egyesült Államoknak "fenn kell tartania az ENSZ-központú nemzetközi rendszert és a nemzetközi jog által alátámasztott nemzetközi rendet" - mondta Hszi, aki "megismételte Kína elvi álláspontját" az ukrajnai válsággal kapcsolatban.

A telefonbeszélgetésről szóló, jóval rövidebb fehér házi közlemény nem említette Ukrajnát vagy a gazdasági megbeszélések részleteit, ehelyett az "éghajlatváltozás és az egészségügyi biztonság" kérdéseit emelte ki. Azt azonban közölte, hogy a hívás "a Biden-kormányzat azon erőfeszítéseinek része, hogy fenntartsuk és elmélyítsük a kommunikációs vonalakat az Egyesült Államok és Kína között, valamint felelősségteljesen kezeljük nézeteltéréseinket, együttműködjünk ott, ahol érdekeink egyeznek".

Tajvannal kapcsolatban Biden "aláhúzta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott, és hogy az USA határozottan ellenzi a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás aláásására irányuló egyoldalú erőfeszítéseket" - olvasható a Fehér Ház közleményében.

A Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség az elmúlt hetekben fokozódott, miután a jelentések szerint Nancy Pelosi képviselőházi elnök augusztusban kongresszusi küldöttséget kíván Tajvanra vinni.

Pelosi sem megerősítette, sem cáfolta az utazást. Biden a hónap elején erről kérdezve azt mondta, hogy az amerikai hadsereg szerint ez "most nem jó ötlet".

Azóta azonban a Pentagon állítólag "vészhelyzeti tervet" dolgozott ki, hogy további hajókat és vadászgépeket küldjön a térségbe. Eközben kínai tisztviselők "elviselhetetlen következményekkel" fenyegették meg az Egyesült Államokat, ha Pelosi folytatja a látogatást, sőt egyes szakértők még Tajvan megtámadását is szorgalmazták egy ilyen "provokációra" válaszul.

Newt Gingrich képviselőházi elnök 1997-ben járt Tajvanon, de mint azt pekingi kormányzati tisztviselők megjegyezték, ő akkoriban ellenzéki vezető volt, míg Pelosi ugyanabból a pártból való, mint Biden.

Tajvanon a nacionalista Kuomintang uralkodik, amely azután talált menedéket a szigeten, hogy 1949-ben elveszítette a polgárháborút a kommunistákkal szemben, és amerikai segítséggel elhagyta a szárazföldet.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.