Románia
Novemberben rendezik Romániában az elnökválasztást
November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.
2019.07.09 21:30MTIAz erről szóló határozatot keddi ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
Az alkotmány csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó román államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma.
A november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki a román kormány.
Klaus Iohannis államfő felszólításának eleget téve múlt heti rendkívüli ülésszakán a román parlament a külföldi voksolást megkönnyítő törvényt szavazott meg. A külföldi választókörökben ezentúl nemcsak a voksolásra a belföldiek számára kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A kihirdetésre váró jogszabály - előzetes regisztrációhoz kötve - az elnökválasztásra is kiterjeszti a levélben történő voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be.
Klaus Iohannist az utolsó elnökválasztás második fordulójában, 2014. november 16-án választották államfővé a voksok 54 százalékával, szociáldemokrata ellenfelével, az akkor miniszterelnöki tisztségben lévő Victor Pontával szemben.
Iohannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik az idei elnökválasztáson. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, kit indít az elnökválasztáson.
Romániában az elnökválasztásnak legalább akkora jelentőséget tulajdonítanak, mint a parlament megválasztásának. A közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanis nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő - köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők - kinevezésénél.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:30 Hernádi Zsolt: a Mol operációs és stratégiai szempontból is jelentős eredményeket ért el 2023-ban
- 21:30 Europol: georgiai állampolgárokat tartóztattak le értékes régi orosz könyvek ellopása miatt
- 20:34 Lemondott a korrupcióval meggyanúsított ukrán agrárminiszter
- 20:31 Ökölvívó Eb - Virbán Gábor és Kovács Richárd is bronzérmes
- 20:27 Májusban készül Pekingbe látogatni az orosz elnök
- 20:07 Magas rangú republikánus tisztségviselők ellen emeltek vádat Arizonában
- 19:33 Lázár János: a kormány az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forintot fordított az ország fejlesztésére
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06