Franciaország

Tíz százalékkal csökkent a sárgamellényesek támogatottsága

A múlt szombati tiltakozónapon többen rendőrökre támadtak, a köztársaság jelképei egyre gyakrabban célpontjai a feldühödött tüntetőknek.

2019.01.10 01:30MTI
hirdetés

A franciák többsége (60 százalék) továbbra is szimpatizál a jobb megélhetésért csaknem két hónapja tüntető sárgamellényesekkel, de az elmúlt három hétben tíz százalékot csökkent a mozgalom társadalmi támogatottsága - derül ki az Elba közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet szerdán ismertetett a BFM francia hírtelevízió.

A csatorna kommentárja szerint a sárgamellényesek megmozdulásait a kezdetektől kísérő, fokozódó erőszak az oka a támogatottság csökkenésének. A múlt szombati tiltakozónapon többen rendőrökre támadtak, a köztársaság jelképei egyre gyakrabban célpontjai a feldühödött tüntetőknek, a kormányszóvivő hivatalának bejáratát egy markológéppel törték be, valamint két prefektúrát, két polgármesteri hivatalt és egy bíróságot is feldúltak. Ezzel párhuzamosan több helyen feltételezhető rendőri túlkapások is történtek, a rendőrség felügyeleti szerve eljárást indított egy rendőri vezető ellen a dél-franciaországi Toulonban, aki hírtelevíziók felvételei szerint két tüntető férfit megütött.

Egy volt hivatásos bokszolót szerdán állítottak bíróság elé "szándékos erőszak" vádjával, amiért szombaton Párizsban rátámadott rendőrökre és szabályosan kiütötte őket. A politikai elit és a rendőri szakszervezetek részéről óriási felháborodást váltott ki, hogy Christophe Dettinger jogi képviseletének támogatására az interneten gyűjtés kezdődött, amelyre néhány óra alatt több mint 100 ezer eurónyi pénzadomány érkezett. A tiltakozás hatására a gyűjtést felfüggesztették. Ezzel párhuzamosan szerda estig több mint 150 ezer euró adomány érkezett arra a másik internetes gyűjtésre, amelyet a tüntetéseken megsérült több mint ezer rendőr támogatására indítottak állampolgárok.

A január 8-9-én 1003 francia választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 78 százaléka elítéli az erőszakot, s 49 százaléka szerint eljött az ideje a tiltakozások befejezésének, 51 százalék szerint viszont folytatódniuk kell.

A megmozdulások többsége békés, az összetűzések a rendőrökkel, illetve a parkoló járművek, köztéri eszközök és közintézmények elleni rongálások általában a tüntetések végén, sötétedéskor kezdődnek. A sárgamellényesek következő hétvégi megmozdulásán ezért a hatóságok ismét megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amely a decemberi mozgósításhoz lesz hasonló: országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban 5 ezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre.

A közvélemény-kutatás arra is rávilágított, hogy leginkább a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (81 százalék) és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldali Lázadó Franciaország (78 százalék) szavazói támogatják a sárgamellényeseket. A kormányzó Köztársaság lendületben választóinak viszont alig 31 százaléka ért egyet a tüntetőkkel és nyolcvan százalékuk azt szeretné, ha befejeződnének a tiltakozások.

Benjamin Griveaux kormányszóvivő eközben ígéretet tett arra, hogy a tüntetők által felvetett témákról az Emmanuel Macron államfő kezdeményezésére január 15-én kezdődő "nagy nemzeti vita nem kormánypropaganda" lesz, de kizárta, hogy olyan, "nagy harcok árán elért előrelépések", mint a mesterséges terhesség-megszakítás, a halálbüntetés tilalma vagy az azonos neműek házassága újból napirendre kerülhet. Megjegyezte, hogy a kormányellenes megmozdulás külföldről is kap támogatást, vannak, akik szélsőbaloldaliak, mások szélsőjobboldaliak, azaz "a sárgamellény viselése nem jelenti azt, hogy egyet is gondolnak" a tüntetők - vélte a kormányszóvivő, aki az olasz kormányt és a franciául is sugárzó oroszországi állami finanszírozású hírcsatornát, a Russia Today-t nevezte meg.

Az Elabe felméréséből az is kiderül, hogy a két hónaposra tervezett, és várhatóan a polgármesteri hivatalokban és a munkahelyeken megszervezendő nemzeti konzultációkon a franciák elsősorban az életszínvonal alakulásáról (22 százalék) kívánnak vitázni. Második helyre került az adópolitika (12 százalék), a munkahelyteremtés (11 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (10 százalék) és az állami kiadások (10 százalék) előtt.

A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. Az előbbi lehetőségét a kormány kizárta, a másik kérdésben egyelőre nem foglalt állást.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.