Külföldi sajtó Magyarországról

A Sargentini-jelentés elfogadásának visszhangja

Az európai sajtó széles körben kommentálta csütörtökön, hogy milyen okok állnak az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás Magyarország elleni elindítása mögött és mik lesznek a döntés várható politikai következményei.

2018.09.13 15:43MTI

A magyar miniszterelnök soha sem volt olyan ember, aki nyugodtan elfogadta volna a vereséget - írta a Financial Timesban megjelent közös cikkében a brit üzleti napilap brüsszeli, strasbourgi és budapesti tudósítója. Írásuk szerint az Európával folytatott pengeváltás nem feltétlenül rontja a magyar miniszterelnök otthoni megítélését, s ez tovább erősítheti támogatottságát a tavasszal esedékes uniós választások előtt.

A Politico című brüsszeli hírportál cikke szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország elleni elindításáról folytatott vitában és a szerdai szavazás során Jean-Claude Junckerhez, a bizottság elnökéhez és Angela Merkel német kancellárhoz maradt lojális. Az Orbánnal kapcsolatos problémája azonban ezzel nem ért véget. Ha el akarja nyerni az Európai Bizottság elnöki székét, a jövő májusban megválasztandó EP-képviselők abszolút többségének támogatására lesz szüksége, az Európai Parlamentben pedig széleskörű szövetség formálódik Orbán Viktor ellen.

A La Libre Belgique brüsszeli lap szerkesztőségi cikke szerint remélhetőleg nem túl késő Európa Magyarország ellen indított támadása, ugyanis az Orbán-kormány 2010-es fennállása óta nem teljesíti az uniós csatlakozási feltételeket. A szerző kiemelte, a szavazás csak azért lehetett sikeres, mert ez a Fidesz politikai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) számára is nyilvánvalóvá vált. Aláhúzta, a jelentés elfogadását követően most az uniós tagországok vezetőinek feladata, hogy kimondják: a magyar kormányfő átlépte a vörös vonalat. Hozzátette, hogy minél többen mondják majd ezt ki, annál valószínűbb, hogy meggyőzik a magyarokat arról, hogy országuk nem összeesküvés áldozata, mint azt a kormányuk állítja.

A The Times szerkesztőségi cikke szerint az Európai Parlament (EP) Magyarország elleni büntetőlépése mutatja, mennyire mérgezővé vált az Európán belüli közbeszéd hangneme. A konzervatív brit napilap szerint a Sargentini-jelentés által megfogalmazott kifogások közül sok megalapozott, de ha egy tagországot páriává tesznek, ahelyett, hogy több szinten is kritikai párbeszédet folytatnának vele, az mindig szükségszerűen visszafelé sül el.

Orbán Viktor miniszterelnök most olyan színben tűnhet fel, hogy Brüsszel erőszakoskodásával szemben ő a nemzeti szuverenitás bajnoka - fogalmaz a The Times.

A lap szerint Brüsszel és Berlin az európai szolidaritás nemtelen elárulásának állítja be, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni a kötelező betelepítési kvótákat. Az Európai Unión belüli nyugat-keleti megosztottságot Budapesten - csakúgy, mint Varsóban - olyan konfliktusnak tekintik, amelyben párizsi és berlini önjelölt szabályalkotók állnak szemben a kisebb tagországokkal.

Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének hidat kellett volna vernie a felek között, ehelyett azonban felégette ezt a hidat - áll a The Times vezércikkében.

A La Repubblica című olasz balközép napilap azt írta, a Sargentini-jelentés megszavazásával az EU ellenállt a "szuverenistáknak", az Európai Néppárt pedig Orbán elítélésével saját lelkét akarta megmenteni. Az EPP-n belüli feszültségek azt mutatják, hogy a párt egyre inkább jobboldalra tolódik, a Néppártban bent maradó Orbán pedig egyre jobban "feketévé festi" pártcsaládját.

Az olasz Corriere della Sera szerint a Sargentini-jelentés megszavazása volt az EP első igazán erős és bátor politikai lépése. "Orbán kiközösítésével" egyben az EPP-nek is üzentek: a Néppárt hagyjon fel eddig követett stratégiájával, amellyel Orbánt próbálta "megszelídíteni". A lap úgy vélte, az EPP a "se veled, se nélküled" politikáját követi Orbánnal szemben. Orbán pedig nem szenvedett teljes vereséget, mivel ismételten megmutatta, hogy képes több európai kormányt is befolyásolni például a migráció kérdésében.

A politikai elemzéseket közlő olasz napilap, az Il Foglio csütörtöki cikke szerint Európa nem tud mit kezdeni az "Orbán-problémával", Orbán pedig az Európában zajló választói és politikai forradalom középpontjába állt, "talán azzal a céllal, hogy kicsavarja a néppárti politika karját, és átalakítsa a természetét".

Címlapon közölt írásában a francia konzervatív Le Figaro úgy vélte, az Orbán Viktor ellen bevetett "atomfegyver" nem is olyan régen nagyon valószínűtlennek tűnt az EPP-n belüli erőviszonyok miatt, amelyek azonban megváltoztak. A magyar kormányfő hiába okolja a migránspárti erők összeesküvését a jelentés megszavazásáért, őt elsősorban a migrációs válsággal szemben keményen fellépők, az osztrák Sebastian Kurz vagy a német CSU büntette meg "feltehetően azért, mert túl messzire ment, amikor a feszültség növelését választotta a békésebb gesztusok helyett".

A baloldali Libération szerint a szavazás a 2019-es EP-választás közeledtével a jobboldalon kibontakozott háborúra világított rá. "Első ránézésre az európai jobboldal romokban hever a szavazás után." Két stratégia feszül egymásnak: egyik oldalon azok állnak, akik szerint nyíltan szembe kell fordulni a demagógokkal és a szélsőjobboldallal, a másikon pedig azok, akik szerint a voksok érdekében a szélsőjobboldallal is szövetségeket kell kötni. A valóságban azonban a dolgok összetettebbek, miután az EPP egyelőre nem akarja a Fideszt kizárni, de lehetséges, hogy Orbán magától elmegy, hogy létrehozzon egy új illiberális jobboldali csoportot az EP-ben, jóllehet a francia Joseph Daul pártelnök és a német Manfred Weber frakcióvezető mindent meg fog tenni "e rémálom elkerülésére".

Az El País című spanyol baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikke szerint az Európai Parlament "rendkívül súlyos" döntése megmutatta, hogy az unió irányító szervei nem tolerálják az európai projekt belső aláásását. Ám ez csak az első lépést jelenti egy hosszú és bonyolult folyamatban, célja pedig inkább "a lázadó észre térítésének" tűnik, mintsem a szankció tényleges alkalmazásának.

Az újság "jelentősen elhibázottnak" nevezte, hogy a spanyol konzervatív Néppárt (PP) képviselőinek többsége tartózkodott a voksolásnál, hárman pedig a jelentés elfogadása ellen szavaztak. A Pablo Casado vezette PP-nek lett volna lehetősége megmutatni elkötelezettségét a demokratikus értékek Európája mellett, ám ő levegőt juttatott Orbán "autoriter populizmusának", amelyre még Sebastian Kurz osztrák kancellár jobboldali képviselői is nemet mondtak - fejtette ki a cikk.

Hasonló megközelítéssel foglakozott a témával a liberális El Mundo című napilap, aggasztónak nevezve a spanyol néppárti képviselők szavazását. "A populizmus erősödik Európában, mert még a tradicionális pártok is kokettálnak vele" - idézte a cikk konklúzióként Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szavait a lapnak adott interjújából.

Bár a szavazás történelmi jelentőségű volt, nem valószínű, hogy végül megvonják Magyarország szavazati jogát a Tanácsban - írta a La Razón című jobboldali napilap, megállapítva, hogy ez "egy újabb fejezet a Brüsszel és Magyarország közötti látens konfliktusban".

Viktátor címmel jelentetett meg kommentárt a Vecer című baloldali szlovén napilap, amely szerint hiába szavazta meg az Európai Parlament (EP), hogy indítsanak szankciókat Magyarország ellen, Orbán Viktor még mindig győztes az uniós intézmények elleni háborúban.

A lap szerint a szerdai szavazás eredménye nem lehetett volna más, mert akkor az Európai Néppárt (EPP) bebizonyította volna, hogy a jogállamiság, a demokrácia és a szólásszabadság csak a látszat kedvéért vannak. Az EU konzervatív pártjainak vezetői túl sokáig hagyták figyelmen kívül Orbán Viktor lépéseit. Úgy vélték, jobban tudják őt irányítani, ha tagja marad az EPP-nek, de tévedtek. A magyar miniszterelnöknek eddig sikerült megvalósítania az összes ötletét - írta az újság.

A horvát sajtó egységesen támadja a horvát jobboldali pártokat, köztük a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselőit, amiért azok nem támogatták szerdán a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést. A Vecernji List című legolvasottabb napilap vezércikkében arról írt: remélhetőleg Horvátország jól megkéri majd ennek az árát Magyarországtól, majd hosszan fejtegette a Mol-INA-ügyet. Ha politikai, gazdasági, energetikai és infrastrukturális érdekek álltak a háttérben, remélhetőleg a horvát fél most jól fog kereskedni - húzta alá a lap.

A konzervatív Romania Liberában Marius Ghilezan úgy értékeli: a pellengérre állított, de a lengyel vétó védelmét élvező Orbán Viktor csípős leckét adott a "szegényeket és gazdagokat más-más mérce szerint megítélő" Európának abból, hogyan tud egy jó hadvezér győzelemre vinni egy elvesztettnek tűnő csatát, amely a kereszténység és a - brüsszeli bürokraták által támogatott - neomarxisták között dúl. Szerinte a magyar kormányfő másokat megelőzve megtanulta, hogy veszély esetén nem a "világ csendőreinek" karjaiban kell menedéket keresni, hanem rá kell venni őket, hogy a "magyar kotta" szerint játszanak.

A liberális Adevarul véleményrovatában Cristian Unteanu "Ki következik" című írásában úgy vélekedik: a Sargentini-jelentés elfogadása jelzés a V4-eknek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak, a többi pártcsaládon belüli "problémás" tagpártoknak. Szerinte ahogyan az EPP kihátrált a Fidesz mögül, úgy az európai szocialisták is fel fogják áldozni a Romániában kormányzó, az igazságszolgáltatás elleni támadásaival Európában aggodalmat keltő Szociáldemokrata Pártot.

"Az Európai Parlament képviselői elutasították Orbán autokrata szükségleteihez idomított demokrácia mutációját" - írta a liberális pozsonyi Sme főszerkesztője, Beata Balogová, "Európa azt üzente Orbánnak, hogy nem tehet meg mindent" című véleménycikkében.

A Sme kommentárírója, Peter Schutz cikkében úgy vélekedett: a Sargentini jelentés elfogadása vitatható, és kérdéses, hogy felelősségteljes reakció volt-e, mivel visszhangjaként fokozódni fognak az EU és Brüsszel ellenes kirohanások, ami senkinek sem érdeke.

"Egy csata elveszett, de a háború még csak most kezdődik" - írta véleménycikkében a ma7 felvidéki magyar konzervatív hírportál kommentárírója, Kolek Zsolt, aki szerint a Sargentini jelentés elfogadása ugyan politikai kudarc a magyar kormánynak, de a jövő évi EP választások tükrében sokkal inkább egy "hangosra sikerült kezdőlövésnek semmint a háború döntő csatájának tekinthető."

Beszélhet-e egy kormány az egész ország nevében? - ez volt a fő vitatéma az EP-ben Orbán Viktor magyar kormányfő beszéde után - fejtegette jegyzetében a Právo című független, baloldali cseh napilap. Míg Orbán Viktor azt állította, hogy az európai intézmények az egész magyar állam és a magyar nemzet ellen harcolnak, és úgy vélik, hogy a magyaroknál is jobban tudják mire van azoknak szükségük, addig az európai politikusok azt a véleményt hangoztatták, hogy Orbán csak a magyar kormány nevében beszélhet.

"Az ilyen vélemények felnyitják Pandora szelencéjét" - mutat rá az írás szerzője, Jan Keller cseh szociáldemokrata EP-képviselő.

Keller felteszi a kérdést: kivel fognak a jövőben az európai intézmények tárgyalni, ha egy demokratikusan megválasztott kormány elnöke nem eléggé reprezentatív partner számukra.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.