Terrorizmus

Terrorhullámtól tartanak Franciaországban

A francia hatóságok "fapados" terrorizmusnak nevezik a szombaton Párizs belvárosában elkövetett késes támadást.

2018.05.14 12:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szombati párizsi késes terrortámadást követően ismét fellángolt a vita Franciaországban arról, hogy miképpen kezeljék azokat a személyeket, akiket "radikalizálódottakként" tartanak nyilván a hatóságok. Közben egyes francia szakértők újabb terrorhullámtól tartanak.

A francia hatóságok "fapados" terrorizmusnak nevezik a szombaton Párizs belvárosában elkövetett késes támadást. Az akció "borzalmas banalitására" sokak szerint az is rámutat, hogy a csecsen származású, nyolc éve francia állampolgárságot szerzett 21 éves Khamzat Azimov metróval érkezett az Opera környékére és mindössze egy méretes konyhakéssel volt felfegyverkezve, amivel viszont sikerült egy személyt meggyilkolnia, további négyet pedig megsebesítenie.

A francia közvéleményt foglalkoztató egyik legfontosabb kérdés most az, hogy meg lehetett volna-e előzni a tragédiát.

Már csak azért is, mert a fiatalember neve két éve szerepel abban az adatbázisban, melyet a köznyelvben "S-listának" neveznek, és amely a radikalizálódott személyek megfigyelését hivatott elősegíteni. Sőt, Azimovot a hatóságok egy alkalommal ki is hallgatták, ám ez sem akadályozta meg abban, hogy akcióba lépjen.

A jobboldal és a szélsőjobb vezetői az esetet követően most ismét az S-listán szereplőkkel szembeni szigorúbb fellépést követelik. Korábban e politikusok azt javasolták, hogy a radikalizálódott külföldieket, illetve kettős állampolgárokat automatikusan toloncolják ki az országból, sőt, voltak akik egyenesen letartóztatásukat szorgalmazták. Csakhogy, mint arra számos jogtudós rámutatott, az ilyen lépések a jogállamiság felszámolásához vezetnének.

Az "S-listák" ugyanis kizárólag a hatósági munka hatékonyságának a javítását szolgálják, a nyilvántartottakkal szemben semmit sem lehet tenni, amíg nem követtek el törvénysértést. És itt húzódik a megelőzés határa. Amúgy realista elemzők évek óta hangsúlyozzák: nem létezik száz százalékos megelőzési módszer, hiszen nem lehet minden radikalizálódott mellé rendőrt állítani.

Mások viszont úgy vélik, a terrorizmussal szembeni, mostaninál lényegesen szigorúbb állami magatartás elrettentő hatással járhatna.

A szigorításra már csak azért is nagy szükség lenne, mert mint Thibault de Montbrial, egy a belbiztonság elemzésével foglalkozó munkacsoport vezetője figyelmeztet, a 2013-2014-ben külföldön, az Iszlám Állam soraiban harcolt és ezért börtönbüntetésre ítélt francia állampolgárok egy része letöltötte büntetését, és megkezdődöt szabadlábra helyezésük.

Számításai szerint két év múlva az e címen elítéltek kétharmada visszanyeri szabadságát, ami több száz, harci tapasztalatokkal rendelkező személyt jelent, akiknek egy része továbbra is harcolni akar Franciaország ellen. Ha ehhez hozzávesszük, hogy jelenleg 12 ezerre rúg azoknak a száma, akiket radikalizálódás miatt tartanak nyilván, azt lehet mondani, hogy "a legrosszabb még csak ezután következik", fogalmazott Thibault de Montbrial.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.