Több civil életét vesztette

Prágai megemlékezés az 1968-as szovjet bevonulásról

A cseh rádió központi épületénél kirobbant összecsapásokban a cseh tüntetők és a megszálló szovjet erők között, akik el akarták foglalni a rádiót, több civil vesztette életét.

2016.08.21 15:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem elég csak a halott hősökre emlékezni, a szabadságért minden korban újra és újra harcolni kell - jelentette ki Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter vasárnap Prágában, amikor a közszolgálati rádió épülete előtt megemlékeztek a Varsói Szerződés öt országa hadseregeinek bevonulásáról Csehszlovákiába 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra.

A cseh rádió központi épületénél kirobbant összecsapásokban a cseh tüntetők és a megszálló szovjet erők között, akik el akarták foglalni a rádiót, több civil vesztette életét. A megszálló csapatok bevonulásakor ez volt a legsúlyosabb incidens. A cseh rádió környékén a megszállás ellen tüntetők között néhány felvidéki fiatal, akkor Prágában tanuló magyar egyetemista és főiskolás is volt.

"Egész Csehszlovákiában az első napokban a halálos civil áldozatok száma mintegy százra tehető. Később morogva, de megadtuk magunkat, és a normalizáció 20 évig tartott. Ezért kissé bizalmatlan vagyok, ha csak koszorúzunk, fejet hajtunk a hősök előtt, de nem látjuk az előttünk álló veszélyeket. A szólásszabadságért minden korban harcolni kell" - hangsúlyozta Karel Schwarzenberg.

A politikus szerint több országban is, amelyeket azonban nem nevezett meg, veszélyben van a szólásszabadság és a szabad sajtó. "Az újságírók feladata, hogy felelősek, de határozottak legyenek. Nekünk, polgároknak pedig az a feladatunk, hogy az újságírókat és szabadságukat a közmédiában és a kereskedelmi médiában is, valóban megvédjük" - fejtette ki Schwarzenberg, aki továbbra is az egyik legnépszerűbb cseh politikus, s akinek egyik nagymamája magyar volt.

Jirí Dientsbier emberi jogi miniszter szerint Csehszlovákia 1968-as megszállása volt az első eset, amikor Moszkva alkalmazta az úgynevezett Brezsnyev doktrínát, amelynek alapján a szovjet vezetés fenntartotta magának a jogot, hogy beavatkozzon abban a kelet-európai államban, ahol szerinte veszélybe került a szocialista rendszer. A miniszter hangoztatta, hogy a csehszlovákok, akárcsak 1956-ban a magyarok, demokráciát és szabadságot akartak, de ezt csak 1989-ben sikerült kivívni. "A vívmányokat meg kell tartani" - szögezte le Dientsbier, aki szerint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország ma újra veszélyes szomszédaira nézve, s újra vissza szeretne térni a hatalmi övezetekhez.

A Varsói Szerződés öt tagállamának - Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Magyarország, NDK - hadseregei 1968. augusztus 20-ról 21-re éjjel lépték át Csehszlovákia határát azzal a céllal, hogy megállítsák Alexander Dubčeknek, a csehszlovákiai kommunista párt akkori első titkárának nevével fémjelzett Prágai Tavaszként elhíresült liberalizációs és reformfolyamatokat. A Gustáv Husák vezette "normalizációs" csehszlovák vezetés a megszállást 1969-től egészen a szocialista rendszer 1989-es bukásáig cinikusan "internacionalista segítségnek" minősítette.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.