Nem kell népszavazásra vinni

Elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörlését a török parlament

Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.

2016.05.20 16:49MTI

A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.

A javaslat mellett 376 képviselő szavazott, és 140-en voksoltak ellene. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.

A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell.

Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.

A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.

Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.

A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.

A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.

A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.

Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.