Évértékelő

Mianmar öles lépést tett demokrácia felé

Öles lépést tettek a múlt esztendőben a mianmariak a demokrácia felé vezető úton azzal, hogy a parlamenti választáson szinte egyhangúlag a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji pártjára bízták az ország irányítását, de ezzel sem tudták megszabadítani az országot ötven éven át irányító egykori katonai kormányzathoz kötődő tábornokok befolyásától.

_{2016.01.04 02:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az idei év a november 8-i választásokra való készülődés jegyében telt a délkelet-ázsiai országban, és a szavazás olyan eredményt produkált, amelyre a külvilágtól évtizedeken át elszigetelt ország politikai viszonyait jól ismerő elemzők sem számítottak. A 25 év óta először tartott szabad parlamenti választáson a Szú Kji Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártja megszerezte az abszolút többséget úgy, hogy a hadseregnek fenntartott képviselői helyek miatt csupán a mandátumok háromnegyedére pályázhatott. Az NLD a 664 fős kétkamarás parlamentben 484 helyet szerzett, míg a mianmari junta visszavonult tábornokait tömörítő, kormányzó Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártjának (USDP) mindössze 73 képviselője lesz.

Az NLD azonban a földcsuszamlásszerű győzelem ellenére se tudja majd a tábornokok mellőzésével kormányozni az országot. Négy évvel ezelőtt a katonai kormányzat politikai átmenetet hirdetett ugyan, de előtte olyan korlátozásokat foganatosított a négyötödös többséggel módosítható alkotmányban, amelyek a továbbiakban is szavatolják a hadsereg jelentős befolyását. Amellett, hogy a hadsereg birtokolja a parlamenti mandátumok negyedét - és ezek nem választhatók -, a hadseregparancsok nevezi ki a három kulcsfontosságú tárca, a belügyi, a védelmi és a határvédelmi minisztérium - vezetőit.

A novemberi választás tétje közvetve az új államfő személye volt. Az elnököt az új parlament választja megalakulása után, a jövő év elején. Egy elnökjelöltet állíthat a felső- és egyet az alsóház, illetve egyet a hadsereg parlamenti tömbje, majd együtt választják meg az államfőt. Az alulmaradt jelöltek foglalják el az alelnöki tisztségeket.

Az abszolút többség birtokában Szú Kji pártja megszerezheti az államfői tisztséget is, de a juntától örökölt alkotmány értelmében maga a pártelnök nem indulhat az elnökválasztáson, két fia ugyanis brit állampolgár. A 70 éves politikus asszony azonban már a választások előtt egyértelművé tette, hogy az NLD győzelme esetén ő "az elnök fölött" fog állni.

Az NLD diadalának fényét tompítja az, hogy nem lesz képes a mostaninál demokratikusabb alaptörvényt alkotni. A parlament június végén elutasította azt a kezdeményezést, amely alkotmánymódosítás révén elvette volna a hadsereg jogát az alkotmánymódosítások megvétózására. Két hónapra rá hatalmi harc robbant ki az USDP-ben, és leváltották a nagyhatalmú mianmari kormánypárt vezetőjét, Sve Mannt, aki összekülönbözött az államfővel és a pártelittel a hadsereg társadalombeli szerepe miatt, és nyilvánosan szorgalmazta az NLD vezetésével való széles együttműködést.

Szú Kji a novemberi választások utáni hetekben tárgyalt a hatalom zökkenőmentes átadásáról a néhai katonai juntához köthető mianmari államfővel, Thein Szeinnel, illetve Min Aung Hlaing hadseregparancsnokkal. Találkozott Than Sve egykori juntavezetővel is, aki csaknem két évtizeden át vezette vaskézzel az országot, és 15 éven tartotta őt házi őrizetben, mielőtt feloszlatta a világon legtovább uralkodó katonai rezsimet. Az Egyesült Államok hathatós támogatását élvező és a Nyugat ünnepelt jelképének tekintett Szú Kji ezzel gondoskodott a békés átmenet lebonyolításáról. Ügyelt arra is, hogy országa az NLD-kormány hivatalba lépése után is élvezhesse Kína támogatását, amely évtizedeken át jó kapcsolatokat ápolt a juntával, és számos beruházást hajtott végre az országban. A Kínai Kommunista Párt meghívására júniusban Pekingben járt és találkozott Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnökkel.

Hatalomra kerülve Szú Kji pártjának számos gazdasági nehézséggel, és a több évtizedes elszigeteltségből adódó gondok sokaságával kell megbirkóznia, kínosan ügyelve arra, hogy ne sértse a tábornokok érdekeit, akik jelentős gazdasági ágazatokat tartanak ellenőrzésük alatt. A hadsereg irányítása alatt álló minisztériumokra kell majd támaszkodnia a menekültválság és az etnikai feszültségek enyhítésében. A kormány február közepén három hónapra szükségállapotot hirdetett és hadiállapotot vezetett be az északkeleti San tartomány egy részén az ott dúló harcok miatt. Október közepén tűzszünetet kötött nyolc kisebbségi lázadócsoporttal, véget vetve a több mint hat évtizeden át vívott harcnak, de hét másik befolyásosabb lázadószervezet nemet mondott a megállapodásra.

A buddhista Szú Kji némileg elidegenítette magától a Nyugatot a muzulmán rohingja kisebbséghez való viszonyulásával, és azzal, hogy pártja nem volt hajlandó felvenni választási listájára egyetlen jelöltet sem az ország tíz százalékát kitevő közösség köréből. Az 52 milliós, javarészt buddhisták lakta ország nem vesz tudomást az 1,1 milliós rohingja kisebbségről, nem ismeri el etnikai csoportnak, nem ad a rohingjáknak állampolgárságot, sem tartózkodási engedélyt. A márciusban-áprilisba tartott, harminc év óta első népszámlálásból is kihagyták őket.

A hatalomváltás utáni időszak sikere iránti kételyeket erősen táplálja az, hogy az NLD jóformán a Szú Kji tekintélyére épülő, "egyszemélyes" párt, amelyben nem ismert a belső vita fogalma, és amely vezetőgárdája idősödő, nemes szándékú, de az államigazgatás területén kevés jártassággal rendelkező egyszerű másként gondolkodókból áll. Abszurdnak hangzik, de a hatalomváltás után a tábornokok és ezredesek jelentik majd az egyetlen ellensúlyt Szú Kji személyes hatalmával szemben, mivel a demokraták táborában nincs egyetlen olyan politikai vagy erkölcsi tekintély sem, aki meg merné kérdőjelezni a Nobel-békedíjas politikus döntéseinek helyességét.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter