Heves viták

Horvát évértékelő - belpolitikai és külpolitikai csatározások, választások

Miután Magyarország lezárta a magyar-horvát zöldhatárt is, a horvát hatóságok a szlovén határra kezdték szállítani a migránsokat, ezért Ljubljanával is megromlott a zágrábi kormányzat kapcsolata.

_{2015.12.30 10:22MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: Youtube}

A korrupció elleni harc, a gazdasági válság leküzdése, a migrációs válság kezelése, továbbá a kampányok és a választások jegyében telt el az év Horvátországban. Belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt heves viták zajlottak.

Horvátország inkább azon európai országok közé tartozik, amelyeket súlyosabban érintett a gazdasági válság. A kétezres évek elejétől szépen teljesítő horvát gazdaság, amely 2002 és 2007 között átlag 4-5 százalékos GDP-növekedést biztosított, 2008-ban megroppant, majd a következő években meg is rogyott. Az ország csak 2015-ben lábalt ki hivatalosan a recesszióból, de nagy az elszegényedés, magas a munkanélküliség, a fiatalok pedig ezrével hagyja el az országot jobb megélhetést keresve az EU más tagállamaiban.

Az ország 2015-ben is kihívásokkal nézett szembe a szervezett bűnözés, a korrupció elleni harc és a független igazságszolgáltatás megerősítése terén.

Belpolitika szempontjából eseménydús évet tudhat maga mögött az ország. Januárban lezajlott az elnökválasztás második fordulója, amelyen Kolinda Grabar-Kitarovic, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje nyert meg, és Ivo Josipovic szociáldemokrata elnököt utasította maga mögé. Horvátország első női elnöke február 19-én lépett hivatalba. Ezután nem sokkal kezdődött meg a kampány az év végi parlamenti választásokra.

2015-ben tartották meg Horvátországban a kisebbségi önkormányzati választásokat is. Tizenegy horvátországi megyében összesen 266 magyar képviselőt választott meg az ottani magyar közösségek. Két ernyőszervezet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) küzdött a szavazatok többségének megszerzéséért. A HMDK öt megyében szerezte meg a szavazatok többségét, míg öt megyében a MESZ nyert. Zágráb megyei jogú városban független lista indult.

A külpolitikai szempontból sem volt eseménytelen a 2015-ös év. Horvátországnak rövid időn belül az összes szomszédjával meggyűlt a baja.

Magyarország, és korábban vele baráti kapcsolatokat ápoló Horvátország kétoldalú politikai kapcsolatai nem csak a INA-Mol-ügy miatt kerültek mélypontra. Míg Magyarország a migrációs válsággal küzdött, Horvátország nyíltan bírálta a magyar kormány menekültpolitikáját. Miután szeptemberben Magyarország lezárta magyar-szerb zöldhatárt és Szerbia Horvátország felé irányította a migránsokat, a viszony teljese elmérgesedett a két ország között. Eközben a horvát hatóságok ezrével szállította a magyar zöldhatára az illegális bevándorlókat.

Horvátországnak Szerbiával is megromlott a viszonya. A parázs vita még augusztusban indult el. A Vihar hadművelet évfordulója ugyanis minden évben feszültséget okoz Belgrád és Zágráb között, mert Szerbia gyásznapként tekint a hadművelet kezdetének napjára, Horvátország viszont a horvát honvédő háború legnagyobb sikerének tartja az akciót. Horvátország a 20. évfordulóról katonai parádéval emlékezett meg, Szerbia ezt elfogadhatatlannak tartotta.

A felkorbácsolt kedélyeken tovább rontott a migrációs válság alakulása is a két országban. Horvátország a menekültválság kezdetén több napra lezárta Szerbiával közös határátkelőit. Zágráb azzal zsarolta Belgrádot, hogy addig nem nyitja meg a szerb-magyar határátkelőhelyet, míg Szerbia újra Magyarország felé nem irányítja a Közel-Keletről érkező bevándorlókat. A határzárat Zágráb végül az Európai Bizottság felszólítására oldotta fel.

Miután Magyarország október közepén lezárta a magyar-horvát zöldhatárt is, a horvát hatóságok a szlovén határra kezdték szállítani a migránsokat, ezért Ljubljanával is megromlott a zágrábi kormányzat kapcsolata, amelyet tetőzött a Piranai-öböl körül kialakult határvita, miután Horvátország egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől, mert Szlovénia lobbizott a nemzetközi bíróságon a számára pozitív döntésért.

Horvátország bevándorlásügyben a "nyitott kapuk" politikáját követi. A miniszterelnök többször is kijelentette: Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, Zágráb segíteni fogja őket abban, hogy eljussanak Nyugat-Európába.

Szlovénia eközben drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Horvátország emiatt több tiltakozó jegyzéket is küldött Ljubljanának és az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a testület indítson eljárást Szlovénia ellen.

Eközben az Európai Bizottság decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Horvátország ellen, amiért Horvátország nem tartja be a közösségi jogokat és nem az előírásoknak megfelelően regisztrálja a migránsokat.

Az év vége már a november 8-iki parlamenti választások jegyében zajlott. Mindenesetre Horvátország történetének legbizonytalanabb kimenetelű választásán van túl. A két nagy párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a kormányon lévő baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP fej-fej mellett végzett, és egyaránt tárgyalásokba kezdett a harmadik legtöbb mandátumot szerző Híd párttal, amely nélkül egyik sem tudott kormányt alakítani.

A több, mint egy hónapig tartó tanácskozások után, a Híd végül a konzervatívokkal állapodott meg.

Kolinda Grabar-Kitarovic államfő így a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség(HDZ) vezette pártszövetséget és a harmadik legtöbb mandátum szerzett Híd Függetlenek Listáját (Most) bízta meg a kormányalakítással.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter