Brit választások

Brit választások: hivatalosan is megkezdődött a kampány

Hétfőn hivatalosan is elkezdődött a május 7-ére kiírt nagy-britanniai parlamenti választások egyébként már hetek óta teljes erővel zajló kampánya, miután feloszlott a 2010-ben megválasztott törvényhozás.

2015.03.30 15:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök - miután a Buckingham-palotában formálisan tájékoztatta II. Erzsébet királynőt a parlamenti feloszlásáról - a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt hétfő délután tartott rövid kampánynyitó beszédében kijelentette: ha a brit választók ismét bizalmat szavaznak neki, a következő konzervatív kormány alatt 30 millió alkalmazottnak csökken az adóterhe, a gazdasági növekedés folytatódik, és biztonságban lesz a Nagy-Britanniában nemzeti intézménynek számító, mindenki számára ingyenes állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása.

Cameron szerint ugyanakkor a Munkáspárt győzelme estén "gazdasági káosz" fenyegetné Nagy-Britanniát, és mindegyik brit háztartás éves adóterhe több mint 3 ezer fonttal (1,3 millió forinttal) emelkedne a Labour "ellenőrizhetetlenné váló költekezése" miatt.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje üzleti vezetők előtt tartott londoni kampánynyitó beszédében - a toryk által a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazásra utalva - mindazonáltal kijelentette: Nagy-Britannia jövője hosszú távon is csak az Európai Unión belül képzelhető el. Miliband szerint a konzervatívok "politikai játszmák" tárgyává tették a brit EU-tagság kérdését, márpedig "ennél rosszabb nem is képzelhető el" az ország és különösen a brit exportvállalatok szempontjából.

Miliband szerint a jelenlegi kormányzat öt éve alatt folyamatosan egyre bizonytalanabbá vált Nagy-Britannia helye az Európai Unióban. A munkáspárti vezető egyenes utalást tett arra, hogy ha a májusi választások után ő lesz a brit miniszterelnök, a brit EU-tagságról szóló népszavazás lekerül a napirendről.

A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré - illetve az újjáválasztásukért indulók képviselőjelöltté - váltak.

A folyamat a 2010-es választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció választási reformja alapján immár automatikus. A 2011-ben kelt új választási törvény ugyanis pontosan öt évben rögzíti a választások közötti parlamenti időszak hosszát, és kimondja, hogy a képviselők kétharmadának egyetértése kell a törvényhozás feloszlatásához a mandátum lejárta előtt.

Az előző brit választási törvény csak azt írta elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen az időszakon belül a mindenkori kormányfő személyes döntéssel, akár indoklás nélkül is bármikor kérhette az uralkodót a parlament feloszlatására, és új választásokat írhatott ki.

A 2010-es választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti kormány - amely három választást nyert egymás után - Tony Blair akkori miniszterelnök döntése alapján az első két parlamenti időszakban a lehetséges öt év helyett már négy év után új választásokat tartott.

David Cameron jelenlegi brit miniszterelnök hétfő délután felkereste ugyan II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, ez azonban immár csupán udvariassági látogatás volt, amelyen a kormányfő a korábbi gyakorlattól eltérően nem kérte az uralkodót a parlament feloszlatására, csak formálisan tájékoztatta őt arról, hogy a parlament feloszlott. A négy éve elfogadott új választási törvény ugyanis kivette az uralkodó hatásköréből a parlament hivatalos feloszlatásának jogát, csak beleegyezési jogot hagyott meg neki.

A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Csak az biztos, hogy vagy David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A közvélemény-kutatásokból az is egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.

A hétfőn kezdődött választási kampányban az eddigi két koalíciós partner, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták önállóan, egymás ellen is küzdenek, vagyis hivatalosan nem célkitűzés a jelenlegi koalíció fenntartása.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.