Ukrán válság

Fél évnél is többet kell várni a békefenntartókra

Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint legalább fél év kell ahhoz, hogy döntés szülessen egy békefenntartó ENSZ-kontingens küldéséről a kelet-ukrajnai válságövezetbe.

2015.02.26 08:17MTI

Jurij Szerhijev az Ukrajina televíziónak nyilatkozva mondta ezt, szavait csütörtökre virradóra idézte az UNIAN hírügynökség.

A diplomata kifejtette, hogy az ENSZ-alapokmány, konkrétan annak 51-es cikkelye alapján Kijevnek joga van ahhoz, hogy önállóan forduljon segítségért bármely országhoz vagy országcsoporthoz.

"Ugyanakkor mi nem csupán behívjuk (a békefenntartókat), hanem azt akarjuk, hogy az ENSZ égisze alatt tevékenykedjenek. Ha a bevett eljárással tesszük ezt, legalább fél évre lesz szükség csak ahhoz, hogy döntést hozzon az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Csak ezután következik a kontingens felállítása" - mondta Szerhijev.

Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten tett javaslatot a békefenntartók behívására a harcok sújtotta Donyec-medencébe. Egyelőre nem tudni, hogy a BT-ben vétőjoggal rendelkező Moszkvának mi a hivatalos álláspontja erről.

Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn New Yorkban már megkezdte a nem hivatalos előzetes egyeztetéseket a békefenntartó kontingens felállításáról az ENSZ Biztonsági Tanács tagországaival, hogy - mint mondta - megismerje a szóba jöhető lehetőségeket, majd ennek alapján döntsön Kijev a további lépésekről.

Az ukrán külügyminiszter szerint több BT-tagország belátja azt, hogy "pótlólagos mechanizmus" kell a minszki fegyverszüneti megállapodások betartásához, és ez lehet egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállítása a válságövezetben. Klimkin szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziója egyedül erre nem képes.

A krími tatárok volt vezetője szerint militarizálják a Krímet

A krími tatárok volt vezetője szerint Oroszország "teljesen militarizálja" az általa megszállt Krímet, több mint negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és atomtöltetek hordozására képes rakétákat telepít a félszigetre.

Musztafa Dzsemiljev, a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a volt vezetője, aki tagja az ukrán parlamentnek, szerda este az 5 Kanal kijevi televíziónak nyilatkozva beszélt erről - interjújából idézett az UNIAN ukrán hírügynökség.

"Legkevesebb 40 ezer katona van ott (a Krímben). Ennyien összpontosulnak a határon. Egyedül Dzsankojban mintegy 60 harci repülőgép van, amely kész felénk (Ukrajna irányában) repülni" - mondta Dzsemiljev.

A Jalta melletti Kiziltasban szerinte atomsilót építenek, mint "a szovjet időkben". "Betont szállítanak, atomfegyverek befogadására teszik alkalmassá. Azt mondták nekünk, hogy már szállítanak oda atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat" - mondta Dzsemiljev.

Az UNIAN felhívja a figyelmet arra, hogy Refat Csubarov, a medzslisz jelenlegi elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy Oroszország előretolt hadállást akar kiépíteni a félszigeten. Oroszország egy évvel ezelőtt annektálta az Ukrajnához tartozó félszigetet.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.