A lakhatás napján

Az arab világ nyomornegyedeire hívta fel a figyelmet az ENSZ

A fővárosok zsúfoltsága miatt nem csak a metropoliszok, hanem a kisvárosok is növekednek, és rohamosan épülnek az úgynevezett informális települések, peremvárosok is. Ez utóbbiak általában mindenfajta tervezett infrastruktúra nélkül alakulnak ki a legalapvetőbb állami szolgáltatások teljes hiánya közben.

2014.10.02 02:30MTI
freedigitalphotos.net/Mantas Ruzveltas

A lakhatás világnapja alkalmából a rohamosan népesedő arab világ nyomornegyedeire hívta fel a figyelmet az ENSZ egy szerdai sajtótájékoztatón Kairóban.

Az ENSZ Emberi Települések Bizottsága, a Habitat minden év október elején tartott megemlékezésének idei mottója: Hangok a nyomornegyedekből. Az arab államokért felelős regionális részleg igazgatója, Dyfed Aubrey beszédében arra emlékeztetett, hogy világszerte hozzávetőlegesen egymilliárd ember él szegénynegyedekben.

Aubrey szerint az arab régióra is a városiasodás jellemző. Rámutatott, hogy a térség lakossága az elmúlt négy évtizedben közel négyszeresére nőtt. A 2010-es felmérések alapján a régióban élő 357 millió ember 56 százaléka lakik városokban - mondta.

A növekvő urbanizáció főbb okaként Aubrey a nemzetközi szinten jellemző gazdasági egyenlőtlenséget említette, a térség speciális problémái közül ugyanakkor kiemelte a szárazságot és a Közel-Keleten dúló fegyveres konfliktusokat.

A fővárosok zsúfoltsága miatt nem csak a metropoliszok, hanem a kisvárosok is növekednek, és rohamosan épülnek az úgynevezett informális települések, peremvárosok is. Ez utóbbiak általában mindenfajta tervezett infrastruktúra nélkül alakulnak ki a legalapvetőbb állami szolgáltatások teljes hiánya közben.

Aubrey szerint az arab országok közigazgatási elégtelenségei miatt gombaszerűen terjedő nyomornegyedek lakosai számos társadalmi és egzisztenciális nehézséggel küszködnek. Ezek közül a túlzsúfoltságot, a katasztrofális higiéniai körülményeket és az akkut vízhiányt emelte ki.

Az informális települések gyakran nem is jelennek meg a hivatalos nyilvántartásokban, ezért az állami fejlesztési programok nem terjednek ki rájuk, s számos közösség mára gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált.

A brit diplomata mindazonáltal pozitív példaként említette Tunéziát, Marokkót és Egyiptomot. Tunézia az első arab állam, amelyben mára megszűnt az informális települések jelentette probléma, Marokkó pedig 2011-re 43 városban megszüntette az ottani nyomornegyedek 68 százalékát.

Egyiptom 2008-ban egy új nemzeti alapot hozott létre a szegénynegyedek fejlesztésére, 2014 nyarától pedig külön minisztérium foglalkozik a kérdéssel.

A Habitat Egyiptomra szakosodott részlegének programigazgatója, Ránja Hadéja elmondta, hogy bár a különböző szervek felmérései egymástól eltérő eredményeket hoztak, az észak-afrikai országban uralkodó helyzet minden statisztika szerint aggasztó.

A nemzeti várostervezési hatóság 2005-ös jelentése szerint akkor 6,2 millió ember élt informális településeken, 59 százalékuk Kairó térségében. A fejlesztési minisztérium adatai szerint 2007-ben 1171 ilyen körzetet jegyeztek fel, de ez a szám azóta jóval magasabb lehet.

Hadéja hangsúlyozta, hogy az egyiptomi politika csak a kilencvenes években kezdett el az akkor már három évtizede folyamatosan fokozódó problémával foglalkozni, elsősorban a nyomornegyedek jelentette közbiztonsági veszély miatt.

Az ENSZ-diplomata szerint a jelenség orvoslása érdekében létrejött programok hatékonyságát gyakran korlátozza, hogy azokat az érintett közösségek bevonása nélkül próbálják megvalósítani. Éppen ezért - az anyagi és technikai támogatás mellett - a Habitat egyiptomi programjának egyik fő célja a döntéshozók és szegénynegyedek lakói közötti együttműködés létrehozása.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.