Tokióban járt az amerikai elnök

Obama a japán-kínai vitáról, Észak-Koreáról és az ukrán válságról

Barack Obama amerikai elnök megerősítette csütörtökön Tokióban, hogy az amerikai-japán biztonsági szerződés hatálya kiterjed a kelet-kínai tenger vitatott hovatartozású szigeteire, amelyeket Kína is erőteljesen magának követel.

2014.04.24 07:45MTI
freedigitalphotos.net/Chuck Felix

A japán fővárosban tartott sajtóértekezletén Obama ugyanakkor hangsúlyozta, Kínára "főszerep" hárul abban, hogy Észak-Koreát sikerüljön elrettenteni nukleáris programjának folytatásától. Hozzátette: nem számít arra, hogy Phenjan a közeljövőben változtat magatartásán.

Hangot adott ugyanakkor abbéli reményének, hogy az Egyesült Államok Japánnal, Dél-Koreával és más országokkal együttműködve képes lesz elég nyomást gyakorolni Észak-Koreára és olyan helyzetet teremteni, hogy Phenjan kénytelen legyen "más útra térni".

Az amerikai elnök beszélt az ukrán válságról is, azzal vádolva Oroszországot, hogy a múlt heti "genfi egyezségeknek sem a szellemét, sem a betűjét" nem tartja be. Obama hozzátette, hogy ha Oroszország továbbra is így folytatja, annak "újabb szankciók lesznek a következményei", és megjegyezte, hogy ezeket a szankciókat már előkészítették.

A japán-kínai vitát illetően Obama azt hangsúlyozta, hogy a nézeteltérést tárgyalásos úton kell megoldani, és mindkét felet arra szólította fel, hogy ne feszítse tovább a húrt. Egyúttal azonban leszögezte, hogy a vitatott szigetek "történelmileg Japán irányítása alatt álltak, és nem gondoljuk, hogy ezt egyoldalúan meg lehet változtatni".

Egy nappal korábban a Kínai Kommunista Párt szócsöveként funkcionáló kínai állami média élesen elítélte Obama kiállását Japán mellett, sőt burkolt figyelmeztetésekben írta körül, hogy Peking szerint az amerikai elnöknek mit szabad megtennie a térségben és mit nem. Hasonlóan nyilatkozott csütörtökön a kínai külügyi szóvivő, aki Peking tiltakozásának adott hangot Obama kijelentései miatt.

Habár Obama nyolcnapos, négy országot érintő kelet-ázsiai körútja nem érinti Kínát, megfigyelők szerint a látogatás valahol mégiscsak Pekingről szól. Az amerikai elnök ugyanis arról szándékozik biztosítani az Egyesült Államok térségbeli partnereit - akik tartanak az egyre erősebb és erélyesebb Kínától -, hogy cseppet sem csökkent országa védelmi elkötelezettsége a régióban.

Ez utóbbival kapcsolatban Obama és vendéglátója, Abe Sindzó japán kormányfő arról állapodtak meg, hogy tovább mélyítik több mint fél évszázados védelmi együttműködésüket. Az amerikai elnök emellett üdvözölte és támogatásáról biztosította Abe azon, Kína által sokat bírált tervét, hogy Tokió nagyobb szerepet vállaljon nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekben.

A két vezető közti tárgyalásokon hírügynökségi jelentések szerint a védelmi kérdések mellett a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások témája volt a fő napirendi pont.

Amari Akira japán főtárgyaló, gazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: túl sok vitás kérdés maradt a két tárgyalófél között, és ezek rendezéséhez további, alacsonyabb szintű egyeztetésekre van szükség.

Amari úgy fogalmazott, hogy nem látszik a tárgyalások vége, és "nehéz helyzet" alakult ki. Bár a Washington és Tokió közötti - elsősorban a mezőgazdasági vámokra vonatkozó - nézeteltérések eddig is ismertek voltak, megfigyelők azt remélték, hogy Obama látogatása során sor kerülhet legalább egy előzetes megegyezés aláírására. Mindenesetre Amari sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy azért előrelépéseket is sikerült elérni az elmúlt napokban.

Elemzők szerint az amerikai-japán megegyezés a legfontosabb eleme a 12 kelet-ázsiai, illetve észak- és dél-amerikai országot felölelő tervezett egyezmény sikerének. A TPP mind Obama, mind Abe gazdaságpolitikája számára kulcsfontosságú, és ha létrejön, ez lehet a világ egyik legjelentősebb szabadkereskedelmi megállapodása.

Egyes elemzők szerint a TPP politikai szempontból azért is kiemelt ügy, mert egy olyan gazdasági blokkot hozna létre a Csendes-óceán két partja között, amelynek Kína nem tagja. Ugyanakkor a TPP mindkét országban komoly belpolitikai viszályokat kavart, és a piacnyitástól tartó gazdasági ágazatok erős lobbitevékenységet folytatnak érdekeik védelme érdekében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.