Bemutatkoztak

Magyar, román, horvát és szlovák kisebbségiek az Európai Parlamentben - a Vajdaságból

A Vajdaságban élő kisebbségek képviselői maguk mutatták be szerdán az Európai Parlamentben (EP) a szerbiai autonóm tartományban működő nemzeti tanácsok rendszerének működését.

2014.04.09 13:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: ma.hu

A szlovén liberális EP-képviselő, Jelko Kacin, a Vajdaság brüsszeli képviseleti irodája és a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (Hunineu) által szervezett eseményen a magyar, a román, a horvát és a szlovák kisebbség képviselője ismertette a maga álláspontját.

Kacin szerint a kisebbségek a Vajdaság legnagyobb kincsei, a tartomány fejlettebb Szerbia többi részénél, és fejlődését az is segíti, hogy 3 uniós tagállammal határos. Az EU a sokszínűségről szól - közölte a szlovén politikus, aki szerint a kisebbségvédelem terén az elmúlt öt évben jelentős lépések történtek, ám úgy vélte, hogy a jogszabályok időszerű és következes megvalósítása néha elmarad. A képviselő a média, a nyelvhasználat és az oktatás területét emelte ki. Mint mondta, a kisebbségek ellen irányuló etnikai indíttatású incidenseket súlyos bűncselekményként kell kezelni.

A magyar nemzeti tanács részéről annak elnöke, Korhecz Tamás szólalt fel, aki részletesen ismertette, hogy a szerb alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek demokratikusan választott nemzeti tanácsokban képviseltethetik magukat. Korhecz kifejtette, hogy a nemzeti tanácsok nem kizárólagos döntéshozó testületek, de minden, a kisebbségi identitást érintő kérdésbe beleszólhatnak, ezáltal a közösségek integrációját is elősegítik. A magyar kisebbség testületének vezetője ismertette, hogy a nemzeti tanácsok működését a szerb költségvetés finanszírozza, ám emellett programok megvalósítására mindegyik nemzetiség jelentős támogatás kap a maga anyaországától, így a magyar nemzeti tanács is Magyarországtól.

Korhecz Tamás szerint a nemzeti tanácsok rendszerének legnagyobb jelentősége, hogy létrejött egy demokratikus hatóság, amelyen keresztül a nemzeti kisebbségek hallathatják a hangjukat, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az őket érintő jogszabályok a nekik megfelelő módon valósuljanak meg.

Problémaként nevezte meg Korhecz az alkotmánybíróság februári döntését, és mint mondta, alkotmányjogászként csalódott ugyan, de a testület döntését tiszteletben kell tartani. Kifejtette, hogy februárban a taláros testület a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény több passzusát megsemmisítette, amellyel nem bővítette, hanem szűkítette az emberi jogok érvényesülésének lehetőségét.

"Szerbia ezzel nem előre, hanem hátrafelé lépett, de nem nevezném katasztrófának a történteket" - közölte Korhecz, aki lát esélyt arra, hogy legyen elég jogi mozgástér a megsemmisített rendelkezések kiváltására az alkotmánybíróság döntésének tiszteletben tartásával.

Surján László, az EP KDNP-s alelnöke fájónak nevezte az alkotmánybíróság döntéseit, ugyanakkor csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy a testület döntéseit tiszteletben kell tartani. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy meg kell vizsgálni: a bírák a célt vagy az eszközt minősítették ellentétesnek az alaptörvénnyel, mert utóbbi esetben, ha a cél elérhető más, alkotmányos módon, akkor ésszerű lehet azt megkeresni.

Surján annak fontosságát hangsúlyozta, hogy meg kell különböztetni a nemzetiség és az állampolgárság fogalmát, és a többségi társadalomnak hinnie kell abban, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai is lehetnek lojálisak az államhoz, valamint, hogy a nemzetiség, és az állampolgárság lehet két olyan különböző dolog, amely összhangban áll egymással. Ha a többség nem tud hinni ebben, vagy a kisebbség csak úgy tesz, mintha lojális lenne, az csak növeli a feszültségeket - állapította meg Surján.

A KDNP-s politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a bővítési folyamatban résztvevő országok számára nagyon fontos elkerülni, hogy csatlakozási céldátumokat tűzzenek ki, mint mondta: az irány a fontos.

Még markánsabban foglalt állást emellett a szintén kereszténydemokrata EP-képviselő, Eduard Kukan egykori szlovák külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy ezeknek az országoknak a vezetői túl optimisták, amikor arról beszélnek, hogy négy év múlva már uniós tagok lesznek.

Szerbiával kapcsolatban kiemelte: arra kell törekedni, hogy az ország a társadalom minden tagját befogadja, és mindenki otthona legyen. Kukan hangot adott véleményének, hogy a Vajdaság lehet a példa arra, hogy Szerbia modern európai, multikulturális állam, ehhez pedig biztosítani kell, hogy minden kisebbség élhessen a jogaival anélkül, hogy a többség diszkriminálná.

A fideszes Gál Kinga arról beszélt, hogy napirenden kell tartani a kérdést, valamint, hogy le kell vonni a korábbi bővítések tanulságait, valamint annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamatban biztosítani kell a kisebbségek számára, hogy kifejthessék álláspontjukat, továbbá figyelmeztetett, hogy azt az Európai Bizottságnak meg is kell hallania és meg is kell hallgatnia.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.