A finnek jobban kötődnek az oroszokhoz

A Krím megosztja a skandinávokat is

Dánia késznek mutatkozott arra, hogy további harci repülőgépeket küldjön a NATO-jelenlét megerősítésére a Baltikumba és a norvég kormány - a franciákat követve - átmenetileg befagyasztotta a katonai együttműködést Oroszországgal, Finnország és Svédország feltűnően visszafogottan viselkedik.

2014.03.27 13:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A dán sajtó szerdán adta hírül, hogy a koppenhágai kormány hat F-16-os vadászgépet szándékozik küldeni a Baltikumba. Nicolai Wammen védelmi miniszter a többi NATO-tagállammal való szolidaritás szükségességét hangsúlyozta. A parlament védelmi bizottságának elnöke, Lene Espersen volt külügyminiszter egyértelműen síkra szállt a harci gépek küldése mellett.

Tekintettel az ukrajnai helyzetre, az Egyesült Államok az utóbbi hetekben kiterjesztette az irányítása alatt álló, de elvileg hamarosan véget érő (három hónapos) balti légtér-ellenőrzési NATO-missziót, és tízre emelte az abban részt vevő harci repülőgépek számát. A Londonból és Párizsból érkezett - összesen öt további vadászgépre vonatkozó - felajánlásokkal együtt a tervezett dán hozzájárulás azt jelentené, hogy a jövőben az eddig szokásos négy helyett akár már 15 NATO-gép ellenőrizhetné a három balti ország - Litvánia, Lettország és Észtország - feletti légteret.

Erna Solberg norvég kormányfő a hét elején bejelentette, hogy átmenetileg befagyasztják a Moszkvával folytatott katonai együttműködést. Mindazonáltal a Barents Observer című hírportál jelentése szerint a norvég és az orosz határőrséget kevéssé hatotta meg az oslói döntés, és az illetékes hatóságok közölték, hogy a két ország északi határszakaszán változatlanul fenn akarják tartani a szoros együttműködést.

Stockholmban és Helsinkiben ugyanakkor feltűnő visszafogottság uralkodik az ukrajnai válság ügyében. Jyrki Katainen finn miniszterelnök azok közé tartozik, akik a legelszántabban igyekeznek tompítani a Moszkva-ellenes szankciókat. Finnország ugyanis nagyobb volumenű kereskedelmet bonyolít Oroszországgal, mint az egész Európai Unióval, és e rendkívül szoros gazdasági kötődés miatt az esetleges orosz ellenlépések igen érzékenyen érintenék az országot. Nem véletlenül jelentette ki a minap Sauli Niinistö finn államfő Hágában, hogy Finnország érdekeinek védelmében továbbra is fenn akarja tartani a kétoldalú kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket illetően a svéd kormány is visszafogottan lépett fel. Egyedül Carl Bildt emelte fel szavát Putyin politikája ellen: egy múlt heti CNN-interjúban a svéd külügyminiszter úgy vélte, az orosz elnök arra készül, hogy bevonuljon Kijevbe. Ezzel szemben az ügyben mindeddig semleges állásfoglalásokra szorítkozó Fredrik Reinfeldt kormányfő nem merészkedett tovább az olyan ártatlan kijelentéseknél, mint hogy "jó dolog az, hogy az Egyesült Államok és az EU válaszlépéseket tesz Oroszország ukrajnai eljárására". Svédország - a szintén nem NATO-tag finn szomszédokhoz hasonlóan - rengeteg gazdasági és pénzügyi szálon kötődik Oroszországhoz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.