Instabillá válik a rezsim?

Hatalmi harcok Észak-Koreában - ki uralja az atombombát?

Belső hatalmi harcok jele, hogy leváltották Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nagybátyját és befolyásos mentorát.

2013.12.03 18:25MTI

A mérsékelt reformpártinak tartott Dzsang Szong Tek félreállítása jelentős hatalmi átrendeződéseket hozhat Phenjanban, ami a rezsim instabilitásához, az eddigi óvatos reformok visszafordításához és újabb provokációkhoz vezethet a Koreai-félszigeten.

A dél-koreai titkosszolgálatok egy parlamenti meghallgatáson számoltak be arról, hogy Dzsang Szong Teket megfosztották az Állami Védelmi Bizottságban, az ország legmagasabb döntéshozó testületében elfoglalt elnökhelyettesi posztjától, több bizalmasát pedig kivégezték. A hírről kedden egy dél-koreai képviselő számolt be a sajtónak.

Megfigyelők szerint Dzsang félreállítása a legjelentősebb politikai fejlemény Észak-Koreában azóta, hogy Kim Dzsong Un 2011 decemberében - apja, Kim Dzsong Il halálát követően - átvette a világtól elzárt ország vezetését.

"Ez biztos jele annak, hogy Dzsangot legyőzték egy ádáz hatalmi harcban" - közölte Jang Mu Dzsin, a szöuli Észak-Korea Tanulmányok Egyetemének tanára. Szerinte most kisebb-nagyobb hatalmi harcok sorozata következhet Phenjanban, amelyek alá fogják ásni a rezsim stabilitását. Hasonlóan vélekedett Kim Jong Hjun, a Dangguk Egyetem munkatársa is, aki szerint Dzsang félreállítása jelentős változások előszele a külvilágtól elzárkózó országban.

Márpedig a belső hatalmi harcok feszültségeit Észak-Korea jellemzően külpolitikai provokációkkal - rakéta- és atombomba-tesztekkel, háborús fenyegetésekkel - szokta levezetni.

Dzsang Szong Tek évtizedeken át az észak-koreai vezetés egyik kulcsfigurájának számított, az utóbbi években gyakran a rezsim második embereként emlegették. Őt tartották a gazdaságpolitika egyik irányítójának, és jelentős támogatást nyújtott Kim Dzsong Unnak az ország vezetőjeként tett első lépéseiben is. Ráadásul családi kapcsolat is fűzi a Kim-dinasztiához, mivel felesége Kim Dzsong Il húga.

Sokak szerint a gazdasági reformokat ellenző hadsereg áll a háttérben. Becslések szerint a fegyveres erők az észak-koreai gazdaság legalább negyedét ellenőrzik, és a katonatisztek azt akarják, hogy ez így is maradjon. Erre azonban veszélyt jelentenek a gazdasági téren reformpártinak tartott Dzsang elképzelései: az előző években Phenjan - ha sajátosan is, de - megpróbált néhány piaci elemet becsempészni gazdasági rendszerébe, és a külföldi - elsősorban kínai - tőke behozatalára törekedett. Habár e lépések nem voltak eget rengetőek és különösebben sikeresek sem, a hadsereg gazdaság feletti hatalmát mindenképpen csökkentették.

Dél-koreai források szerint ha valóban a hadsereg állította félre Dzsangot, az baljós jel a régió számára. "Ha Dzsang elbukott a hadsereggel szemben, az növeli a veszélyét annak, hogy kiéleződnek a két Korea közti feszültségek" - jelentette ki egy szöuli külügyminisztériumi forrás a Yonhap hírügynökségnek.

Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető

Szakértők szerint ha az észak-koreai politikai elit keményvonalas tagjai vagy a hadsereg tölti be a Dzsang menesztése után keletkezett hatalmi vákuumot, akkor Phenjan újabb provokációkat hajthat végre Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal szemben.

A kommunista állam legutóbb idén tavasszal okozott feszültséget, miután kísérleti atomrobbantást hajtott végre, majd atomháborúval fenyegette Dél-Koreát, Amerikát és Japánt is.

Mások ugyanakkor nem tartják sem meglepőnek, sem feltétlenül destabilizálónak Dzsang félreállítását. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy idén Dzsang egyre kevesebbet mutatkozott Kim Dzsong Un környezetében, ami annak a jele, hogy folyamatosan vesztett hatalmából.

Egyesek pedig úgy vélik, hogy maga a fiatal vezető tette el az útból nagybátyját. Hanns-Günther Hilpert német kutató szerint Dzsang már-már régenssé vált az ifjú Kim felett. Kim vélhetően azért állította félre őt, hogy végre szabad kezet kapjon az ország élén, és megerősítse hatalmát.

A menesztésben az is szerepet játszhatott, hogy Dzsang irányította Phenjan Kína-politikáját, amelyet keményvonalasak közül sokan bíráltak, arra hivatkozva, hogy Észak-Korea túlságosan is függ nagyhatalmi ambíciókat szövögető szomszédjától. Az állam megalapítása óta ugyanis Észak-Korea legfőbb célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben független tudjon maradni a külvilágtól, ennek egy leképeződése az ország önellátását hirdető dzsúcse ideológia is. Phenjan a hidegháború alatt végig lavírozott a Szovjetunió és Kína között, az utóbbi két évtizedben azonban egyre inkább Peking befolyása alá került, még ha ez láthatóan korlátozott is.

Egy másik német kutató, Lars-André Richter a baljós dél-koreai értékelésekkel szemben úgy vélekedett, hogy Dzsang félreállítása akár pozitív jelnek is tekinthető. Szerinte előfordulhat, hogy Kim Dzsong Un jelentős gazdasági nyitásra és a Kínától való távolodásra készül, aminek Dzsang útjában állt.

Az eltérő spekulációk ellenére abban a kutatók nagyjából egyetértenek, hogy egy nagyobb méretű hatalmi átrendeződés vette kezdetét Phenjanban, és Dzsang eltávolítását újabb tisztogatások követhetik.

Ugyanakkor vannak, akik szerint Dzsangot sem kell még leírni: 2004-ben egyszer már tisztogatás áldozata lett, akkor hosszú ideig nem lehetett hallani róla. "Egyszer már leszámoltak vele, de mégis visszatért. Tudja, hogy hogyan kell eltűnni egy időre, és kivárni a megfelelő lehetőséget a visszatérésre" - mondta Csang Jong Szok, a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatója.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.