FISC

A titkos megfigyeléseket engedélyező titokzatos amerikai bíróság

A FISC eljárásai a titkos esetjog világába tartoznak, a határozatokat olyan bírók írják, akik testületként ritkán ülnek össze. A bírók rendszerint csak kormányzati jogászokkal tárgyalnak, a nyilvánosság tudtán kívül.

2013.06.24 07:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Egyesült Államokban a titkos adatmegfigyelést egy nagyhatalmú és többnyire láthatatlan testület, a külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) engedélyezi, amely szinte maradéktalanul jóváhagyja a hozzá beérkező kormányzati igényeket. A testület összetételéről és tevékenységéről a The Washington Post című napilap készített összeállítást.

A bíróság határozatai - amelyek engedélyezik, hogy az amerikai titkosszolgálatok megfigyelhessék az amerikaiak kommunikációját, valamint az egészségügyi kezelésükre, a lőfegyvervásárlásukra, a hitelkártya-használatukra és más üzleti tevékenységükre vonatkozó információkat - olyan joganyagot hoztak létre, amely eltér a nyilvános amerikai bírósági iratokban szereplőtől. Bírálói szerint a testület tevékenysége az elmúlt évtizedek során aggasztó változáson ment át.

A bíróságot 1978-ban hozták létre azzal a feladattal, hogy kezelje a rutinszerű lehallgatási parancsok ügyét. Az eredetileg héttagú, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán 11 fősre bővített testület azonban idővel az összetettségükben a Legfelsőbb Bíróságéhoz hasonlítható, de titkos ítéleteket kezdett meghozni, amelyek a kritikusok szerint csendben kiterjesztik a kormányzat hatáskörét a gyanútlan amerikaiak magánéletével kapcsolatban.

A FISC tagjait a hivatalban lévő szövetségi bírók közül az Egyesült Államok főbírója választja ki, aki az amerikai szövetségi bírósági rendszer (az igazságszolgáltatói hatalom) feje és egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A kiválasztási folyamat nem kívánja meg a jelöltek megerősítését, a bírók megbízatása hét évre szól.

A szövetségi bíróságokon olyan bírók elnökölnek, akiket az elnök nevez ki, és a szenátus jóváhagy. A titkos bíróság pártolói szerint a FISC tagjainak esetében erre nincs szükség, mert őket a szövetségi bíróvá való kinevezésük idején egyszer már megerősítették és mert beválogatásuk esetén a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) alaposan, a "születésükig" lenyomozza a feddhetetlenségüket.

A rendes szövetségi bíróságokon az eljárások során két szembenálló oldal érvei csapnak össze, a bírói végzések és állásfoglalások nyilvánosak, elemezhetők és megfellebbezhetők, a fellebbviteli állásfoglalások pedig precedenst képezve alakítják az amerikai igazságszolgáltatást.

A FISC eljárásai azonban a titkos esetjog világába tartoznak, azok nem kontradiktóriusak, és a határozatokat olyan bírók írják, akik testületként ritkán ülnek össze. A bírók rendszerint csak kormányzati jogászokkal tárgyalnak, a nyilvánosság tudtán kívül. A testület tagjainak ugyanakkor jogában áll az alkotmány értelmezése, valamint az, hogy tartós és messzire nyúló precedenseket teremtsenek a magánélet sérthetetlensége, valamint (a negyedik alkotmány-kiegészítés által szavatolt) tisztességes nyomozati eljárás kérdésében. Az 1791-ben elfogadott alkotmánykiegészítés leszögezi, hogy a "népnek a személy, lakóház, okmányok és a tulajdonban lévő tárgyak biztonságához való, megalapozatlan házkutatások és lefoglalások elleni jogát nem lehet megsérteni", és ilyen parancsokat csak valószínűsített, esküvel vagy fogadalommal alátámasztott bűnügyben lehet kibocsátani, és részletesen meg kell jelölni a házkutatás helyét és a lefoglalandó vagy letartóztatandó dolgot, illetve személyt.

A FISC egyre növekvő joganyaga szinte teljesen kívül esik a nyilvánosság és a jogi szakértők hozzáférési körén. Az amerikaiak többsége nem ismerheti a bíróság alkotmányértelmezését a terrorelhárítás ügyében elrendelt megfigyelés, házkutatás és lefoglalás kérdésében, és csak korlátozott mértékben tudják megfellebbezni azt.

A bíróság jelenlegi tagjait kivétel nélkül az ifjabb John G. Roberts főbíró nevezte ki. Tíz közülük republikánus elnök jóvoltából került a szövetségi bírói székbe, és hatan közülük korábban ügyészek voltak.

A FISC elnöklő bírája Reggie B. Walton, a tagjai pedig Rosemary M. Collyer, Raymond Joseph Dearie, Claire Eagan, Martin Leach-Cross Feldman, Thomas Francis Hogan, Mary A. McLaughlin, Michael W. Mosman, F. Dennis Saylor IV., Susan Webber Wright és James Block Zagel. A felülvizsgálati testületben Morris Sheppard Arnold és William Curtis Bryson foglal helyet, a harmadik mandátum betöltetlen.

A FISC tagjai tagadják, hogy politikailag elfogultak lennének és hogy mérlegelés nélkül hagynák jóvá a megfigyeléseket. A The Washington Post ugyanakkor rámutatott, hogy a testületnek a tavalyi évről a szenátusnak benyújtott éves jelentése szerint a bíróságtól 2012-ben kapott 1789 elektronikus megfigyelési kérelem közül csak egyetlenegyet vontak vissza.

A bíróság legkevesebb három tagjának egyébként Washington környékén kell élnie, hogy a kormány vészhelyzet esetén azonnal személyesen is elérhesse őket. A testület tagjai folytatják rendes kerületi szövetségi bírói tevékenységüket is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.