Újfajta hadviselés

Az egész világon, még Magyarországon is megfigyel embereket Kína

A 2,4 millió ember adatait tartalmazó adatbázisban magyarok is jócskán szerepelnek.

2020.10.07 17:57ma.hu

Soha nem látott méretű adatbázis szivárgott ki Kínából, ami bizonyítja, hogy az egész világra kiterjedő információgyűjtést és megfigyelést végez Kelet-Ázsia legnagyobb országa. A 2,4 millió ember adatait tartalmazó anyagban ráadásul magyarok is vannak.

Az adatokat tartalmazó fájlok sajnos sérülten kerültek a kutatókhoz, akik az információnak csak mintegy 10 százalékát tudták visszaállítani. Az így megismert, mintegy 250 ezer személy közül 52 ezer amerikai, 35 ezer ausztrál, 17 ezer spanyol, 10-10 ezer indiai és brit, valamint 5000 kanadai.

A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó információkat tartalmazza. A listán 710 személy szerepel, köztük élvonalbeli és helyi politikusok, illetve családtagjaik, cégvezetők, katonatisztek, de akad a listán újságíró is. Mivel az adatoknak az adatvesztés miatt ez csak egy kis része, feltételezhetően több ezer magyarról gyűjtött adatot egy kínai cég.

"Kínáról köztudott, hogy autokratikus megfigyelő államot épít belföldön. Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy saját határain kívül is megfigyel külföldi személyeket és intézményeket hírszerzési és befolyásolási célból" - így jellemték az elemzők a hatalmas adatbázist.



Kína ugyanis számos csatornán igyekszik befolyásolni az országról kialakított képet külföldön.

A vizsgálatok szerint az információhalmazt 2,3 milliárd cikk és 2,1 milliárd közösségimédia-poszt alapján állították össze. A szöveges fájlok mérete összesen 1 terabyte. A szakértők biztosak abban, hogy a példa nélküli adatbázis, amely mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat, valószínűleg csak egy apró részlete annak az egész világra kiterjedő "hibrid hadviselésnek", amit Kína folyat.

A begyűjtött információk között vannak személyes adatok (születési dátum, cím, családi állapot), politikai és családi kapcsolatok, közösségimédia-profilok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, pénzügyi információk vagy éppen fényképek az adott személyről. Az adatbázisban egyes személyek mellett elemzéseket is találtak, valamint voltak olyanok is akiket "fontosként" jelöltek meg az adatbázis készítői.

A célzott adatgyűjtés még 2017-ben kezdődött, s a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég folyamatosan frissítette az állományokat újabb és újabb információkkal. Az adatbázis célja a szakértők szerint az, hogy segítse a kínai kormány és a hadsereg hírszerzését.

Ugyanis csupa olyan személy szerepel az adatbázisban, akinek munkahelye, kapcsolatai révén hatása van a döntéshozatalra, vagy fontos információkhoz férhet hozzá -- legyen szó technológiáról, infrastruktúráról vagy katonai műveletekről. Olyanok is megfigyelés alatt állnal, akiknek például véleményformáló szerepe van.

Ami a külföldieket illeti, olyan politikai döntéshozók szerepelnek az adatbázisban, mint Boris Johnson brit, Scott Morrison ausztrál, Narendra Modi indiai miniszterelnökök és családtagjaik, számos ország miniszterei, meg a brit királyi család tagjai. E mellett különböző országok hadseregeinek alacsony és magas beosztású katonáiról, Kína számára fontos iparágakban dolgozó kutatókról, szoftverfejlesztőkről, és cégvezetőkről, diplomatákról vagy éppen elítélt bűnözőkről is rendszereztek információkat.

Az adatbázist Chirstopher Balding Kína-kutató kapta meg egy szivárogtatótól. Balding 2018-ig a Peking University-n dolgozott, ahonnan azért távozott, mert veszélyben érezte személyes biztonságát. Az amerikai professzor az elmúlt két évet Vietnamban töltötte, de miután hozzákerült a Zenhua adatcsomag, kénytelen volt visszatérni az Egyesült Államokba, mert azt tanácsolták neki, ott nagyobb biztonságban van.

Az adatokat szivárogtató személy vagy személyek viszont Kínában maradtak, azt nem tudni, hogy a Kínai hatóságok rájöttek-e kilétükre. "Mikor felismertem, hogy mihez jutottam hozzá, igyekeztem eltüntetni minden nyomot, ami alapján kapcsolatba lehetett volna hozni a forrással" - mondta Christopher Balding az ausztrál ABC-nek.

Majd Christopher Balding az adatbázist az Internet 2.0 nevű ausztrál kiberbiztonsági cégnek adta át elemzésre. Az adatbázis jelentős része azonban sérült volt, akik adatok mindössze 10 százalékát tudták helyreállítani.

Kína célja az adatbázissal, hogy megismerje az egyes országok humán és szervezeti térképét, és felfedezze azok gyengeségeit, amit adott esetben ki tud használni" - jellemezte Christopher Balding az adatbázist.

"Kína szemében mindenki ellenség, aki nem bizonyította, hogy barát lenne" - véleményezte az esetet egy hírszerzési szakértő az Australian Financial Reviewnak. "Az egyes adatmorzsák olyanok, mint egy mozaik darabjai. Csak akkor van bármi értelmük, ha a megfelelő módon rakják össze. Nem a file-okban szereplő egyes információk adják ennek az adatbázisnak a jelentőségét. Hanem az, hogy miként lehet ezeket az adatokat, illetve a többi mintegy kétszáz hasonló adatbázist összekapcsolni. Találtak ugyanis linkeket is, melyek másik adatbázisokra mutatnak, ez szintén arra utal, hogy a kínai adatgyűjtés a most megismertnél jóval szélesebb körű lehet.

A begyűjtött adatok mintegy 80 százaléka származik a nyílt internetről, bárki által hozzáférhető cikkekből és közösségimédia-profilokból. Az információkeresés során igénybe vettek olyan adatgyűjtő oldalakat, mint a Factiva és a Crunchbase. Twitter, Facebook, LinkedIn, Instagram, de még TikTok oldalakat is böngésztek az adatbázis összeállítói.

A megszerzett információkat rendkívül széles körben fel lehet használni az Internet 2.0 elemzői szerint.

Cégek pénzügyi adatai és tulajdonosi struktúrái a stratégiai ágazatok megismerését segítik, míg a gazdasági és politikai szereplők családi kapcsolatainak és ismeretségi körének felrajzolásával meglehetősen pontos képet lehet kapni egy-egy ország döntéshozatali mechanizmusáról.

Az adatbázis rengeteg olyan információt is tartalmaz, ami alapján be lehet azonosítani a fő véleményformálókat, illetve elemezni lehet, hogy miként terjednek bizonyos hírek a különböző közösségi felületeken. Ennek segítségével könnyen lehet dezinformációkat terjeszteni. Az pedig, hogy a legtöbb személyről fényképek is rendelkezésre állnak, akár deepfake videók széleskörű vagy éppen célzott bevetését is lehetővé teszi, sorolják az elemzők a lehetőségeket.

Az összegyűjtött adatok alapján Kína könnyedén be tud azonosítani célszemélyeket a legkülönbözőbb területekről. A célszemélyeket pedig az adatbázisból megismert információk alapján könnyebben tudják személyre szabott üzenetekkel befolyásolni.

Gondoljunk csak bele, az adatbázis alapján a kínai szervek több ezer alacsony beosztású amerikai katona Twitter és Facebook profilját követik, hogy meg tudják állapítani merre lehet az egységük.

Magáról az adatgyűjtést végző Zhenhuáról kevés konkrét információt tudni. A hivatalos adatok szerint 2017-ben alapította egy korábban az IBM-nél dolgozó mérnök, Wang Xuefeng, aki a mai napig a Zhenhua többségi tulajdonosa.

A Guardiannak nyilatkozó egyik alkalmazott tagadta, hogy létezne a többmillió emberről információkat tartalmazó adatbázis. "A mi adataink mind az internetről származnak, mi nem gyűjtünk adatokat. Ez csak adatintegráció. Az üzleti modellünk és ügyfeleink kiléte is üzleti titoknak minősül. Nincs adatbázis kétmillió emberről" - szögezte le a lapnak a cég képviselője. A gazdasági vezető azt is hozzátette, hogy ők egy magáncég, tagadva ezzel, hogy bármi kapcsolatuk lenne a kínai kormánnyal vagy a hadsereggel. "Az ügyfeleink kutatóintézetek és üzleti csoportok" - állította.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.