Jog

Nem ütközik uniós jogba a magyar távközlési és kereskedelmi különadó

A luxembourgi bíróság elfogadta a kormány álláspontját, amely szerint a nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek vállaljanak arányosan nagyobb részt a közterhek viseléséből.

2020.03.03 17:07MTI

Az EU bíróságának kedden hozott ítélete szerint nem sértett európai uniós jogot a magyar kormány, amikor 2010 után távközlési és kiskereskedelmi különadókat vetett ki - nyilatkozta az igazságügyi miniszter az MTI-nek.

Varga Judit azt mondta: a luxembourgi bíróság elfogadta a kormány álláspontját, amely szerint a nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek vállaljanak arányosan nagyobb részt a közterhek viseléséből.

Emlékeztetett: a kormány 2010-ben a Gyurcsány-korszak utáni válságkezelési intézkedések keretében vezette be a távközlési és kiskereskedelmi különadókat, hogy stabilizálja "a Gyurcsány-Bajnai kormányok által csőd közelbe juttatott államháztartást." A különadók alapelve a kölcsönös tehervállalás, a kormány nem a magyar emberekre, hanem a multikra, nagyvállalatokra terhelte ezeket az adókat - mondta az igazságügyi miniszter.

Ismertette, hogy - bár az Európai Bíróság korábban a nagyvállalatok oldalára állt - a keddi luxembourgi ítélet szerint azért nem sértett EU-s jogot a magyar kormány a különadók bevezetésével, mert nem minősül e vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek, ha a különadók progresszív módon terhelik az árbevételt - elsődlegesen a más tagállamokból származó emberek tulajdonában álló vállalkozások esetén -, és ez e piacok valós gazdasági helyzetét tükrözi.

A luxemburgi testület a Vodafone Magyarország és a Tesco-Global Áruházak ügyében hozott ítéleteiben összeegyeztethetőnek ítélte a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat a letelepedés szabadságával és a hozzáadottértékadó-irányelvvel - tette hozzá.

Varga Judit elmondta azt is, hogy a bíróság a Google Ireland ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy az olyan nagy nemzetközi digitális cégek sem menekülhetnek az adókötelezettség elől, mint a Google. A bíróság szerint ha valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti egy tagállam, az nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, sőt a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása szankcionálható is.

Mindezt az Igazságügyi Minisztérium hétfőn megalakult digitális szabadság bizottsága is vizsgálni fogja - mondta a miniszter.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.