Zsarolóvírus

Még mindig támad a Petya

A Petya hasonló a korábban elterjesztett WannaCry zsarolóvírushoz, ám attól sokkal veszélyesebb.

2017.06.29 13:15MTI

Az Europol ukrán sajtójelentések szerint arra figyelmeztetett, hogy a Petya nevű zsarolóvírus még mindig támad a világ egyes pontjain. Közben helyreállt a Boriszpil kijevi nemzetközi repülőtéren a kommunikációs rendszer.

Az UNIAN ukrán hírügynökség által éjjel közzétett Europol-közlemény szerint a Petya hasonló a korábban elterjesztett WannaCry zsarolóvírushoz, ám attól sokkal veszélyesebb. Jelenleg – mivel még mindig nem sikerült mindenhol leállítani – a nemzetközi rendvédelmi szervezet még nem tudja megmondani, hogy összesen hány “áldozatot” szedett a komputeres vírusfertőzés. A közleményben az Europol nem nevezte meg azokat az országokat, ahol a vírus terjedését még nem sikerült megállítani.

Pablo Rjabikin, a Boriszpil reptér vezérigazgatója Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy honlapjuk ismét elérhető, rendben működik, beleértve az online tablót az érkező és induló járatokról, azaz sikerült elhárítaniuk a vírus okozta fennakadást az utazók tájékoztatásában. Ezt megelőzően a kedden támadásban lendült zsarolóvírus miatt nem működött az online tabló a weboldalukon, a reptéren lévő óriáskijelzőkön pedig “kézi módszerrel” kellett frissíteniük negyedóránként az információkat.

Az ukrán kiberrendőrség csak szerdán több mint ezer telefonhívást kapott a hackertámadással összefüggésben. A telefonálók zöme technikai segítséget kért, a hatóság szakemberei 24 órás szolgálatban álltak rendelkezésre. A világszerte elterjesztett Petya Ukrajnában okozta a legtöbb gondot, megtámadva a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos – állami és magán – szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, de a leállított csernobili atomerőműben is. Az ukrán kormány viszont már kedden megnyugtatta a közvéleményt, hogy a hackertámadás stratégiai létesítmények működésében nem okozott fennakadást, szerdán pedig közölte, hogy meg is fékezték az országban a vírus további terjedését.

A vírus egyébként Nyugat-Európában és Indiában is pusztított, majd többen is fogást találtak a terjedésen. Nemes Dániel IT-biztonsági szakértő az M1 Ma Este című műsorában kifejtette, hogy vagy amatőrök voltak az elkövetők, vagy nem a haszonszerzés volt a valódi cél; a modern támadások jelentős részét ugyanis valójában nemzetállami titkosszolgálatok követik el.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.