InternetKon

Netadó - Az internet jövője Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Baja Ferenc

A javaslatcsomag 15 pontot tartalmaz, lássuk, mi a jó benne és mi a rossz. Meglepő eredményekre jutottunk.

_{2015.12.09 11:25ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Magyarország miniszterelnöke 2014. október 31-én jelentette be, hogy a kormány a következő év elején nemzeti konzultációt (InternetKon) indít a magyar internet jövőjéről. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos kedden tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági bizottságát az eredményekről. Az InternetKon vezetője kiemelte, hogy ez volt az első olyan széleskörű társadalmi konzultáció, amely kizárólag digitális platformon valósult meg, amely során már a 14. életévüket betöltött polgárok is véleményt nyilváníthattak, és amelyben már a kérdéssor is a polgárok akaratnyilvánítása alapján lett összeállítva.

Lapunk Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztost kérdezte a nemzeti konzultációról. Az MSZP Internet- és Infokommunikációs Tagozatának elnöke tételesen elemezte az elkészült 15 pontos javaslatot.

ma.hu: Mi a véleménye az elkészült anyagról?
Baja Ferenc: Az Internetkon anyaga korrektül összefoglalja a végzett tevékenységet, a feltett kérdésekre a válaszok vélhetően nem manipuláltak. A válaszokból levont következtetések általában helyesek, de mivel nem történt meg a jelenlegi helyzet elemzése, azoknak az okoknak a feltárása, amelyek miatt a netadó elleni tüntetésre sor került, ezért a megoldási javaslatok köre hiányos, elnagyolt, néhány esetben magyarázattal nem alátámasztott. A 15 pontos javaslat legnagyobb hiányossága, hogy csak a ma problémáit veszi alapul, és nem terjed ki a közeljövő várható kihívásainak megoldására; valamint az infokommunikációs ágazatban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználására vonatkozó javaslatok megtételére.

ma.hu: Ha önt kérdezné a miniszterelnök, mi lenne az első javaslata?
Baja Ferenc: Talán a legfontosabb, amely az összes többi javasolt pont megvalósításának elősegítéséhez is hozzájárulna, az lenne, hogy újra egy kézbe, közvetlen kormányzati irányítás alá kellene vonni az infokommunikációs ágazattal összefüggő feladatok végrehajtását.

ma.hu: Mielőtt megnéznénk a 15 javasolt pontot, mi maradt ki a javaslatból?
Baja Ferenc: Az infokommunikáció további fejlődése, és a benne rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása érdekében feltétlenül említést érdemeltek volna a következők:
A digitális gazdaság, mint a 21. század gazdasági-társadalmi mozgatórugója előtérbe helyezésének és a kormány részéről történő támogatási igényének erőteljesebb hangsúlyozása. Az innovációval kiegészített szolgáltatásfejlesztés nemzetközi piacokra optimalizált fejlesztésében Magyarország számára is jelentős gazdasági lehetőségek rejlenek. Ennek érdekében az internetes és interneten keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztésének, illetve új szolgáltatások létrejöttének ösztönzése lenne szükséges adókedvezményekkel. Ez a gazdaságra is piacélénkítő hatást gyakorolhat. A Fidesz-kormány ezzel szemben az utóbbi években egyetlen munkahelyet sem teremtett az e-gazdaság terén, sőt például a Nokia meg is szűnt. Kimaradt a javaslatból a közeljövőben várható informatikai fejlesztések, informatikai trendek felvázolása, és az arra történő felkészülésre való felhívás. Különös tekintettel az automatikus gép-gép kapcsolatokra, az IP-alapú eszközök, az automatikus vezérlőrendszerek és az internetipari eszközök várhatóan rohamos elterjedésére rövid néhány éven belül. Ugyancsak kimaradt az elektronikusan elérhető, fizetős információtartalmak áfájának csökkentése (pl. e-könyvek, e-folyóiratok, e-adatbázisokból adatszolgáltatás, ez utóbbi különösen a tudományos és oktatási célú adatbázisok esetében

ma.hu: Milyen problémákat lát a javaslat egyes pontjaival kapcsolatban?
Baja Ferenc: Magyarázattal nem alátámasztott, hogy az internetezés adójának mértékét miért éppen 18%-ban javasolja meghatározni. A javaslat nem tér ki arra, hogy vásárlóerő paritáson a hazai internetdíjak a legdrágábbak az EU-ban, sőt számos telekommunikációs multicég hazai cége termeli a legmagasabb EBIT-et. Utalás sincs arra, hogy a szektor kívánatos fejlődése érdekében rövid határidőn belül teljesen ki kellene vezetni a távközlési szektort érintő különadót. Miért csak annak csökkentését javasolja? A javaslat óvatosan fogalmaz az internethez való hozzáférés elterjesztésének támogatásával kapcsolatban, holott ha erre komoly kormányzati szándék van, akkor az ingyenes rádiózáshoz és az alapcsomag szerinti televíziózáshoz hasonlóan az internetszolgáltatásnál is lehetne egy meghatározott szolgáltatási kört és egy meghatározott adatforgalmat magába foglaló ingyenes alapcsomag. Ehhez a fentiek alapján az áfacsökkentés mellett más lehetőség is rendelkezésre áll. A helyzetet még tovább javítaná a hazai és EU-s közpénzek felhasználása transzparenciájának megteremtése.

ma.hu: A javaslat a wifi technika elterjesztését irányozza elő. Ez jó irány?
Baja Ferenc: A minden településen és minden oktatási intézményben javasolt wifi-hozzáférés biztosításának szándéka örvendetes, azonban a javaslatban való megfogalmazása nélkülözi a szakmaiságot. Nem veszi figyelembe, hogy technikailag eltérő feltételek szükségesek a kis- és nagytelepülések esetén, és nem veszi figyelembe a mobilitást, amely a mai korban az internethozzáférés kulcskérdése. A Fidesz felelőtlenül gazdálkodott és gazdálkodik a frekvenciavagyonnal. A gyalázatos 2011-es árverés eljárását minden bíróság elítélte, ennek ellenére a mobiltávközlési frekvenciavagyonnal is ez történt ismét. A javasolt wifi-hozzáférések megvalósításához elengedhetetlen az MSZP által törvénytelennek tartott frekvenciaárverések soron kívüli felülvizsgálata, és az áron alul, az állam számára előnytelen feltételekkel megkötött frekvenciaszerződések felülvizsgálása, megsemmisítése. A javaslat az oktatási intézmények esetében nem veszi figyelembe az eltérő szintű és eltérő feladatú oktatási intézmények igényeit. Nem jó kiemelni egyetlen technikai megoldást sem. Mások a feltételek egy egyetemen, egy középiskolában és az általános iskolákban. Az informatika oktatásához nem elegendő egy wifi-hálózat megléte. Pontosabb lett volna az a megfogalmazás, hogy biztosítani kell az oktatási intézményekben az adott intézményben folyó informatikai és informatikával támogatott oktatáshoz szükséges internet sávszélességet, és biztosítani kell az intézményekben az ott tanulók és dolgozók számára a kor követelményeinek megfelelő kommunikációt biztosító wifi-elérhetőséget.

ma.hu: A digitális oktatási kérdések már régi sláger témák, most is azok?
Baja Ferenc: Az átfogó digitális oktatási stratégia készítésének igénye támogatandó, de a javaslat konkrétabb feladatokat is megfogalmazhatott volna ennek tartalmával kapcsolatban. A stratégia önmagában még nem old meg semmit, a gyakorlatban kellene cselekedni ezen a téren. Például konkrétan ki lehetett volna térni egyik oldalon az informatikai óraszámok emelésének, az informatikai oktatás kiterjesztésének szükségességére, másik oldalon az informatika alkalmazásának általánossá tételére az oktatási intézmények tevékenységének teljes vertikumában. Fontos feladat lenne az informatika oktatásának és alkalmazásának kiterjesztése a képzési tevékenység teljes egészére, beleértve valamennyi képzési formát így a felnőttoktatást is.

ma.hu: Netsemleges törvény készül. Önök is támogatják?
Baja Ferenc: A netsemlegességgel kapcsolatos törvényjavaslatot fontosnak tartjuk. Az MSZP elvárja a kormánytól, hogy az EU szabályozás hazai átültetése során alkotott jogszabályok feleljenek meg az alaptörvény diszkriminációt tiltó szabályainak, azaz semmilyen előfizető semmilyen jellemzője alapján ne lehessen hátrányosabb helyzetben a többihez képest.

ma.hu: Melyik szülő nem szeretné megvédeni gyermekeit a káros tartalmaktól. De vajon tudunk-e okosabbak, rafináltabbak, lenni a mai fiatal generációknál?
Baja Ferenc: A gyermekvédelem és az internetes zaklatás terén megfogalmazott javaslat ebben a formában üres. Az átfogó ismeretterjesztést, a biztonságtudatosságra szoktatást, a védekezés lehetőségeinek széleskörű bemutatását stb. kellene a középpontba helyezni. Az íróasztalnak készülő stratégia helyett a gyakorlati cselekvésre, és az ilyen irányú törekvések támogatására kellene felszólítani a kormányt.

ma.hu: A www.magyarorszag.hu kormányzati portál, népszerűbb nevén az Ügyfélkapu, milyen fejlődési esélyt kap? Elektronikus közigazgatás előre vagy hátra?
Baja Ferenc: Az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban a javaslat a tények ismeretének hiányáról, vagy annak tudatos elhallgatásáról tanúskodik. A magyarorszag.hu portál ugyanis már 2003-ban is arra jött létre, hogy a közigazgatási szolgáltatások központi portálja legyen, és 2010-ig valóban az is volt. Nem is akármilyen minőségben, amit az jelez, hogy a portálért a magyar kormányzat uniós és ENSZ-elismerést is kapott. Hogy a portált azóta nem fejlesztették, tartalmi és technikai üzemeltetését tudatosan visszafogták, vagy leépítették, az a Fidesz-kormányzat hibája. A kormány a közigazgatási ügyintézések során a személyes megjelenést preferálja, (hetente adnak át egy kormányablakot), ezek árának töredékéből megteremthető lenne a sokkal ügyfélbarátabb, személyes megjelenést nem igénylő, ezzel a munkából kieső időt megtakarító elektronikus megoldás. Az elmúlt években az ügyfelek a többlet gazdasági terhet jelentő szolgáltatásokon (ÁFA, EKÁER, Pénztárgép) túl semmilyen érdemi fejlesztést nem kaptak, annak ellenére, hogy több, mint 100 milliárdot költött el e területre a kormány. A magyarorszag.hu eredeti funkciójának visszaállítását, és annak mobilplatformmal történő kiegészítését ezért csak támogatni tudjuk.

ma.hu: Mindig működő, elérhető ügyfélszolgálat?
Baja Ferenc: A 7/24 ügyfélszolgálatra vonatkozó javaslat értelmezhetetlen, ha tudjuk, hogy több éve létezik már a folyamatosan működő kormányzati ügyfélvonal, amely a 1818-as hívószámon kívül interneten is elérhető.

ma.hu: Nyílt forráskód vagy más szoftverek irányába forduljunk?
Baja Ferenc: A nyílt szabványok és a nyílt forráskódok alkalmazása nem jogszabállyal elrendezendő kérdés. Ezt nem lehet erővel átvinni, abból csak a működési zavarok keletkeznek, és nem is a magyar kormány törekvésein, hanem a használatban levő eszközök és alkalmazások lehetőségein múlik. Eleve külön kell választani a nyílt szabványok és a nyílt forráskódok kérdését. A platformfüggetlen nyílt szabványok alkalmazása fontos és támogatandó, a nyílt forráskódú alkalmazások ott használandók, ahol arra lehetőség van, és ahol annak alkalmazása előnyösebb.

ma.hu: Meg lehet szüntetni a hálózati gazdaságot körüllengő vélt vagy valós adóelkerülési trükköket?
Baja Ferenc: Az MSZP minden adóelkerülés lehetőségének a megszűntetését támogatja Téves azonban az elképzelés, hogy a kormány saját hatáskörben hatékonyan fel tud lépni a globális internetes vállalkozások adóelkerülési gyakorlata ellen. A probléma valójában csak nemzetközi együttműködésben, két és többoldalú nemzetközi szerződések keretében szüntethető meg.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter