IT-biztonság

Adataink védelme ma már nemzetgazdasági kockázat

A lehallgatástól az ügyféllopásig.

2015.11.30 13:07ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Annak ellenére, hogy nem telik el hét, hogy ne olvasnánk, a mobiltelefonok sebezhetőségéről, adatok, információk eltulajdonlásáról, ellopásáról, úgy tűnik, a hazai IT biztonsági szakemberek nagy része semmit sem tesz a mobilkommunikáció védelmének érdekében. Mindez évekkel a Snowden botrány után meglepő, hiszen azt ma már mindenki tudja: az egyszerű, mindennapos lehallgatás jelen van életünkben.

Brutális hanyagság? Nemzetgazdasági kockázat? Óriási rés a pajzson?

A nemrégiben lezajlott két napos ITBN konferencia, amely közép-Európa legnagyobb IT biztonsági szakmai rendezvénye, az informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek krémje látogatja immáron tíz éve.

A Secfone a résztvevők körében végzett felmérést, arra volt kíváncsi, hogy vajon a szakma képviselői milyen módon védik a saját, illetve a rájuk bízott cégek mobilkommunikációját.
A felmérés eredménye meglepő eredményt hozott: általában sehogyan sem!

Miközben minden más területen kitűnő védelemről számoltak be a szakemberek - a vírusvédelem, a tűzfalak, adatgazdák és adat utak, a helyiségek fizikai védelme tekintetében -, a mobilkommunikáció védelmére szinte egyáltalán nem figyelnek oda. A válaszadók mindössze 18%-a használ hardveres kulcsvédelemmel ellátott, magas szintű titkosítási rendszereket a mobilkommunikáció védelmére. További 15% minden kulcsvédelem nélküli, hagyományos nyilvános kulcsú titkosítású szoftvereket használ – míg a válaszadók 66,5%-a bevallottan semmiféle módon nem védi a mobilkommunikációt, azaz nekik és cégeiknek a legegyszerűbb módszerrel is lehallgathatóak a beszélgetései.

Németország saját kimutatása szerint évente 50 milliárd euro kárt okoz nekik az ipari kémkedés – miközben a hazai szakmai körök még mindig nem ismerték fel a mobilkommunikáció sebezhetőségében a leggyengébb láncszemet. Úgy tűnik, mobiltelefonok olcsó lehallgatásával ma könnyen juthatunk hozzá olyan cégek bizalmas információihoz is, amelyek egyébként milliós nagyságrendben költenek IT biztonságra.

Ennek okáról hiába kérdeztük az érintett feleket, holott a problémáról már hazai statisztika is készült, legutóbb az ORFK adta ki az alábbi közleményt: „Az iparjogvédelmi jogok megsértése a nyolcvanháromszorosára emelkedett az elmúlt öt évben, a magántitok jogosulatlan megismerése miatt indított büntetőeljárások száma pedig közel 20 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. A számítástechnikai rendszerek elleni bűncselekmények száma napjainkra százasról ezres nagyságrendűre emelkedett. Ezek döntő többsége az ipari kémkedéssel van összefüggésben.” Egy korábbi felmérés szerint pedig már 2001 és 2003 között is évente egymillió dollár kárt okozott a megkérdezett cégek 7%-ánál az ipari kémkedés (PriceWaterhouseCoopers).

A cégek nagy része pedig feljelentést sem tesz, hiszen mindebből annyit érzékel, hogy veszít a tendereken, az ügyfelek átpártolnak a konkurenciához vagy technológiák, ötletek, tervek, adatok kerülnek ki a cégtől – ez pedig minden esetben veszteséget jelent, amely veszteség legtöbbször sokszorosan meghaladja a professzionális védelmi rendszerek költségét is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.