Időjárás
Ózonlyuk formálódik az északi sark felett - videó
Az ózonpajzs jelenléte alapvető a földi élet kialakulása szempontjából, eddig a déli féltekén volt igen nagy kiterjedésű az ózonlyuk, és nagyon örültünk annak, hogy egyre kisebb...
2019.11.23 14:38ma.huA földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.
Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését a déli féltekén, 2000-ben jegyezték fel, az UV-sugaraktól védő pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott. Akkor számos intézkedést hoztak, hogy megakadályozzák a további tágulást, illetve elősegítsék a regenerálódást.
Idén októberben pedig be is jelentették hivatalosan, hogy 1982 óta nem volt ilyen kicsi kiterjedésű a lyuk, mint idén. Fontos azonban megjegyezni, hogy amit az idén látunk, az a sztratoszféra melegebb hőmérsékleteinek eredménye. Nem annak a jele, hogy a légköri ózon hirtelen a gyarapodás gyors útjára lépett - állítják a kutatók.
Mindeközben azonban az északi féltekén nem egészen rózsás a helyzet, de fontos megjegyezni, hogy míg a déli sark feletti ózonveszteséget emberi tevékenység okozta, addig van egy úgynevezett "mini" ózonlyuk is, az északi sark felett, amely mögött más okok húzódnak: bizonyos időjárási folyamatok miatt vékonyodik el a réteg.
Ezen légköri jelenségek miatt nagyobb területeken is jelentősen csökkent az ózonkoncentráció, több nagymértékű elvékonyodást eredményezve az ózonrétegben, amely ugyanolyan rossz, mint a déli pólus feletti nagyobb testvére. Azzal a különbséggel, hogy a mini ózonlyuk néhány napig-hétig tarthat.
Mindazonáltal, a hideg évszakban, november-február időszakban sok önálló mini ózonlyuk képződését jósolták az északi pólus felett. A hirtelen sztratoszférikus felmelegedési folyamatok és az általános poláris örvénydinamika szintén nagyon fontos szerepet játszanak az ózon keringésében és eloszlásában az északi féltekén.
Amikor a maximális ózontartalmú rétegekben minimálisra csökken az ózonmennyiség, azaz alig mérhető, a szakemberek ezt a jelenséget nevezik ózonlyuknak. Bár az elnevezés megtévesztő, mert ha kevés mennyiségben is, de az ózon mindenhol jelen van. A kifejezést azokra a területekre alkalmazzák, ahol jelentősen csökken az ózonmennyiség.