Képtelen felfogni tettei súlyát az agresszív tini

Súlyos: a magatartászavaros kamasz nem is érti

A magatartási zavar egy igen súlyos viselkedési és érzelmi torzulás, ami kisgyerekeknél és tinédzsereknél fordul elő. Az ilyen problémával rendelkező személy gyakran erőszakos, agresszíven és romboló szándékkal viszonyul társaihoz, valamint nem tud alkalmazkodni.

2011.06.20 12:55kamaszpanasz.hu

A magatartási zavarban szenvedő gyermek alapvető viselkedési normákat nem tud betartani, és nem fogad szót. Gyakori dolog a tinik és gyerekek körében, hogy a különféle magatartással kapcsolatos problémák a felszínre törnek, a fejlődésük egyes szakaszai során (lázadó kamasz).

Azonban, ha hosszabb távon is problémás a gyerek, akkor az már könnyen lehet magatartás zavar is. Nem árt odafigyelni, ha a gyerek szándékosan árt másoknak. Ráadásul úgy, hogy nem fogja fel, hogy rossz az, amit tesz.

Szembe megy az általános viselkedési normákkal, ha nem kezelik a problémát, akkor könnyen tönkreteheti a saját családja és mások életét is.

Melyek a magatartási zavar tünetei?

Ennek a problémának a tünetei többféle dologtól is függenek: a gyerek életkora, a zavar mértéke (enyhe, közepes, erős). Általánosságban négy kategóriára osztható a magatartási zavar tünetei.

· Agresszív viselkedés: Fenyegető szándék vagy tényleges bántalmazás, gyakran fajul verekedésbe. Jellemző a mások megalázása, gyengébbek, kisállatok kínzása.

Gyakori a mindennapi eszközök fegyverként történő alkalmazása és mások szexuális cselekményre való kényszerítése.

· Romboló magatartás: Mások tulajdonának kényszeres rongálása, gyújtogatás és vandalizmus.

· Lopás: Rendszeres hazudozás, áruházi lopás, súlyosabb esetekben kocsi feltörés és betöréses lopás.

· Szabályok felrúgása: Szembe helyezkedés az általános közösségi normákkal, helytelen viselkedés. Például csavargás, lógás az iskolából, csínytevések vagy szexuális aktivitás igen fiatal korban.

Ráadásul igen sok magatartási zavaros gyerekre jellemző, hogy könnyen irritálható, alacsony az önértékelésük, gyakoriak a dühkitörések. Némelyek droghoz és alkoholhoz nyúlnak.

Ezek a gyerekek képtelenek felfogni, hogy amit tesznek, azzal megbántják a körülöttük lévőket, fájdalmat és szenvedést okoznak áldozataiknak, nem éreznek bűntudatot és nem tanúsítanak megbánást tetteik iránt.

Mi okozza a magatartási zavart?

A pontos háttere és oka jelenleg nem ismeretes ennek a viselkedési zavarnak, de úgy vélik a szakértők, hogy összetett és speciális tényezők: biológiai (genetikai), környezeti és társadalmi okok együttes kombinációja idézi elő a problémát.

· Biológiai okok: Némely tanulmány szerint az agy bizonyos területeit érintő sérülések vagy más káros behatások, rendellenességek vezethetnek a betegség kialakulásához.

Valamint a magatartási zavart kapcsolatba hozták az agyi ingerület átviteléért felelős anyagokkal, a neurotranszmitterekkel. Ezek a vegyületek felelősek az agyat alkotó idegsejtek egymás közötti kommunikációjáért. Ha ezen vegyületek mennyiségében, összetételében eltérés mutatkozik, akkor a közölni kívánt információ (legyen az befelé jövő inger vagy kifelé menő utasítás) helytelen lesz vagy el sem éri a kívánt agyi területet.

Továbbá, a magatartási zavaros gyerekeknél és fiataloknál jelentkezhetnek más mentális problémák is, például ADHD (figyelemhiányos, hiperaktivitás zavar), tanulási problémák, depresszió, szorongás, függőség, melyek hozzájárulhatnak a magatartási zavar kialakulásához (ezek a tényezők külön-külön is, de együtt, egymás hatását fokozva kifejezetten rombolják az egyén és környezete életét).

· Genetikai háttér: Az ilyen betegséggel élő személyek családjában gyakoriak a mentális zavarral rendelkező emberek, úgy, mint hangulati ingadozás, szorongás, pánikbetegség, személyiség zavar, függőség. Ebből az következik, hogy a magatartási zavar kialakulásának kockázata örökletes, valamint fokozottan fennáll a veszélye, ha több elmekárosult van a családban.

· Környezeti faktorok: Széthullott családi élet, gyerekkori bántalmazás, trauma, függőség a családban (drog, alkohol), rossz szülői magatartás és neveltetés, ezek mind előidézhetik, hozzájárulhatnak a betegséghez. ·

- Társadalmi tényezők: Alacsony társadalmi megítélés, kiközösítés és elutasítás, ezek könnyen szerepet játszhatnak a magatartási zavar létrejöttében.

Mennyire gyakori jelenség a magatartási zavar?


Nagyjából 2-16% környékére teszik a szakértők a gyerekek körében előforduló problémát. Gyakoribb a fiúk esetében, mint a lányoknál és leginkább a gyerekkor végén, a kamaszkor kezdetén jelenik meg.

Hogyan diagnosztizálható?

A gyerekek esetében is úgy, mint a felnőtteknél a mentális eredetű betegségek diagnosztizálása a korai jelek és tünetek idejében való felismerésén alapul, az hogy egyén megszokott viselkedésben valamilyen (általában indokolatlan) változás áll be.

Ha a magatartási zavar tünetei fennállnak, akkor a szakorvos teljes tényfeltáró és komplex vizsgálatsort fog kezdeményezni. Habár nincsenek konkrét laboratóriumi teszteken alapuló vizsgálatok a magatartási zavarra nézve, az orvos röntgen és vérvizsgálatot is végezhet annak érdekében, hogy kizárjon más, zavaró tényezőket (

Ha az orvos nem talál fizikai eredetű okot a tünetekre, akkor felkeresi a megfelelő specialistát (pszichiáter, elme szakorvos), aki elég képzett és gyakorlott a mentális eredetű problémák feltárásában és kezelésében és átadja további kivizsgálásokra a pácienst.

A szakorvos a gyerek viselkedése, hozzáállása, a saját megfigyelései és a szülők elmondása alapján állítja fel a diagnózisát. Gyakori, hogy a szülői, tanári és más forrásból származó beszámolókra kénytelen alapozni az orvos, mert a vizsgálatra vitt gyerek nem tud együttműködő lenni, vagy nem tudja kifejezni, nem érti a saját problémáit.

Hogyan kezelhető a magatartási zavar?

A kezelés megállapítása egy soktényezős folyamat, számításba kell venni a gyerek életkorát, a tünetek súlyosságát, és a gyerek együttműködési hajlandóságát, türelmét, az egyes terápiák elviselését a kezeléseket tekintve. A kezelés rendszerint egy összetett folyamatból áll, ami a következőket tartalmazza:

- Pszichoterápia: Leginkább elbeszélgetések egy szakértővel, amik arra irányulnak, hogy a gyerek megfelelően ki tudja fejezni és kontrollálni az érzelmeit (pl. harag, düh, szomorúság) normális keretek között.

- Kognitív terápia, ami a gyermek gondolkodásának megváltoztatására irányul, problémamegoldó képesség fejlesztése, harag és indulatok kezelése.

- Családterápia, az elszakadt kapcsolatok újraélesztése és megerősítése végett, családon belüli kommunikáció és interakció fejlesztése. Szülők nevelési módszereinek megváltoztatása, jobb technikák elsajátítása.

- Gyógyszeres kezelések: Valójában nincs konkrét gyógyszeres kezelés a magatartási zavarra, de az egyes, igen zavaró tünetek enyhítésére bizonyos stimuláló vagy nyugtató gyógyszereket alkalmazhatnak, valamint a mellékes problémák (társuló) kezelésére is (ADHD, depresszió) bevett gyakorlat.

Milyen kilátások elé nézhetnek a magatartási zavarral rendelkező gyerek?

Ha egy adott közösségben/családban lévő gyerek elkezd szokatlan módon viselkedni, ami nem magyarázható egyértelműen, valamilyen racionális ok-okozati összefüggéssel, akkor felmerülhet a gyanú a magatartási zavar eshetőségére.

Fontos, hogy minél hamarabb ki kell vizsgáltatni egy specialistával a gyereket, hogy még idejében tenni lehessen a probléma ellen.

Ha nem kezelik, idővel könnyen társulhat más, súlyosbító mentális probléma, az amúgy sem veszélytelen meglévő mellé (antiszociális viselkedés, ADHD, szorongás, depresszió, hangulati ingadozás, függőség).

Az ilyen problémával küzdő gyerekek számára komoly veszéllyel járhat a társadalomtól való fokozatos elszakadás: tanulmányi visszaesés, iskolából való kizárás, kiközösítés, szenvedélybetegség kialakulása, drog és alkohol problémák, bántalmazás (ön és mások irányában), aberrált szexuális viselkedés, nemi úton terjedő betegségek, akár az öngyilkosságig fajulhat a dolog.

Azonban a korai felismerés és a kezelés időben történő megkezdése esetén könnyen elejét lehet venni a bajnak.

Vajon megelőzhető-e a magatartási zavar?

Habár nem valószínű, hogy megelőzhető lenne, de az időben történő felismerés és ellenlépések megakadályozhatják, hogy tönkremenjen az érintettnek és családjának élete a betegség következtében, odafigyeléssel minimalizálható a negatív hatás.

A hangsúly a megfelelő családi környezeten van, ha a gyerek megfelelő mértékben kap szeretetet és jó neveltetést, akkor nagymértékben csökkenthetőek (megakadályozhatóak) a kellemetlen és frusztráló tünetek és az abnormális viselkedési forma megjelenése.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.